Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

6; ban be nem bizonyította, mert ki nem mutatta, hogy a Bl. a. rendelkezést az állomásfőnök 1890. évi okt. 20-án a napnak még olyan szakában vette át, hogy módjában is állhatott az értesítő levelet ugyanazon napon még a postán ajánlottan feladva továb­bitatni. E tekintetben Radent János tanúnak vallomása nem jö­hetett figyelembe, mert ez adván át a Bl. a. rendelkezést, saját tényéről tesz vallomást, de az különben is ellentétben áll Bodó Richárd tanúnak vallomásával. Végre nem szolgálhat alapul alperes kártérítési kötelezettsé­gének a feladási állomás főnökének az az intézkedése sem, hogy az értesitö levelet a leadási állomáshoz Kolinba nem közvetle­nül, hanem a bécsi állomásfőnök utján intézte. Az A'l. a. szerint az áru Bécsen át küldetvén Kolinba, a felperes által az árunak más helyre leendő továbbítás iránt tett rendelkezésnek vételekor a budafoki állomás főnöke nem tudhatta azt, hogy az áru akkor már Bécsből továbbítva lett-e Kolin felé s e szerint azt az intézkedést, hogy a rendeltetési hely megvál­toztatásával első sorban a bécsi állomás főnökét értesítse, épen a feladó félnek érdekében találhatta szükségesnek és pedig annál is inkább, mert a mennyiben az áru az értesítő levélnek Bécsbe érkezésekor még ottan raktároztatott volna, az árunak onnét Prágába való küldése mellett a feladó a Bécstől Prágába való szállítás költségeit meg is takaríthatta volna. De különben is fel­peres nem bizonyította, hogy a postai összeköttetésre tekintettel a levélnek Kolinba érkezésénél késedelem állott be csak azért, mert az Budafokról nem közvetlenül, hanem a bécsi állomásfőnök utján czimeztetett. Mindezekhez képest felperes az alperes m. kir. államvasutak budafoki állomása közegeinek olyan mulasztását, mely kétségtelen oka volt annak, hogy az A'/.a. szerint Kolinba feladott áru iránt a Bl. a. szerint tett ellenkező rendelkezés folytán az értesítés Kolinba már az árunak a czimzett részére történt kiszolgáltatása után, e szerint elkésetten érkezett meg, a perben be nem bizo­nyítván, az ennek folytán felperesre háromlott kárért alperes fele­lőssé nem tehető; minélfogva a másodbiróság Ítéletének meg­változtatásával, az elsőbiróságnak felperest keresetével elutasító Ítélete hagyatott helyben. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom