Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

fogadtatik is el, felperes ebben az esetben tartozott volna e per­ben azt bizonyítani, hogy az A. a. 9044 frt 30 krról szóló váltó ellenértéke gyanánt alperes megállapodás szerint köteles volt a L. I.-féle követelést kifizetni, mert a követeit összeg kétszer s jogtalanul történt felvételének kérdése az A. a. váltóval elválaszt­hatlan kapcsolatban áll ; felperes azonban ezt, miként az első­biróság indokaiban helyesen kifejtetett, perrendszerüen nem bizo­nyította. A kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok; A másodbiróság Ítélete a benne felhozott és az elsöbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva és azért hagya­tott helyben, mert felperes keresetének alapját képező azt a tényt, hogy az A'l. alatti 9044 frt 31 krról szóló váltónak a közte és alperes közt létrejött megállapodáshoz képest az volt a rendelte­tése, hogy alperes ezen A'l. a. váltó fejében felperesnek az A. V.-nál és L. I.-nál fenállott tartozásait köteles kifizetni, nem igazolta, mert felperesnek e részben az alperes könyveivel való bizonyítás, a mint ezt a kir. Curia már a 28561/83. sz. keresettel indított perben az 1886. évi 533. sz. a. hozott Ítéletében kimon­dotta, nem sikerülvén, az ugyanazon könyvekre történt ujabbi hivatkozás s az eme könyvekben előforduló egyes tételekből vont következtetés tehát a jelen perben sem fogadható el bizonyítékul, s mert a p. t. r. 245. §-ában foglalt általános rendelkezésből, mely szerint minden per az annak folytán kifejtett tények és bizonyí­tékok alapján, tehát önállólag döntendő el, jogszerűen követke­zik, hogy az ugyanazon felek között lefolyt más perben előfordult bizonyítékok az ujabb perben ilyenekül csak annyiban tekinthetők, a mennyiben a törvény a fentérintett általános rendelkezéstől ki­vételt állapit meg; már pedig a perújítás esetét kivéve, a mely eset itt fen nem forog, nincs a törvényben oly kivételes szabály, mely egy más perben megítélt s tényleg le is tett föeskünek az ujabban megindított perben is bizonyító erőt tulajdonitana. * * * = Dtár u. f. IX. 181. sz. a. is kimondatott, hogy a vég­iratban kínált főeskü alperes tiltakozása esetében meg nem ítélhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom