Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

ezeknek alapján vádlottat az Ítélet rendelkező része szerint bűnösnek nyilvánítani s az ott megszabott büntetéssel sújtani s a kártérítésben marasztalni kellett. (1893. évi deczember hó 11. 5714. sz. a.) A debreczeni kir. itélő tábla: A kir. törvényszék Ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott csakis 60 drb szálfa ellopása miatt és pedig a Btk. 92. §-ának alkalmazásával s a 20. §-ra való tekintettel a lopás vétségében mondatik bűnösnek s ezért a Btk. 339. és 341. §§. alapján egy hónapi fogházra s ennek kitöltésétől számítandó egy évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik, sértett barczánfalvi gör. kath. egyház kárigényével a polgári per útjára utasittatik, ezzel a változtatással a kir. törvényszék ítélete egyebekben helyben hagyatik. Indokok: Minthogy vádlott 36 darab szálfára nézve Kovács Endre lelkésztől engedélyt vallott s habár az engedélyezett fát más helyről hozta is, erre nézve vádlott ellen lopás megállapítható nem volt, valamint azon 5 darab szálfára nézve sem, melyre nézve vádlott azt állította, hogy neki az egyház erdejéből való hozatalát nevezett lelkész engedélyezte, e tekintetben állítás tagadással állván szemben, elfogadandó volt vádlottnak erre vonatkozó védekezése. Azonban a fenmaradt 60 drb szálfára nézve, melyre vonatkozólag vádlott az állítja, hogy a lelkész a közbirtokosság erdejéből való hozatalra nézve szintén engedélyt adott, tekintve, hogy vádlottnak ez a védekezése már azzal is megczáfoltatott, hogy a. lelkésznek joga nem volt a közbirtokosság erdejéből való hozatalra engedélyt adni, de mert az eljárás adatai szerint a fát nem is a közbirtokosság, hanem az egyház erdejéből hozta, helybenhagyandó volt az elsőfokú bíróság ítélete indokai alapján és azért, mert vádlott arra nézve, hogy a barczánfalvi gör. kath. egyház erdejéhez a honnan a 101 drb épületfát vágatta, akár közbirtokosi jogánál, akár pedig a telekkönyvi tulajdon alapján birtok vagy használati joga volna, bizonyítékot fel nem hozott, míg ellenben az eljárás során bebizonyíttatott, hogy a kérdéses erdőrész ezelőtt 80 évvel engedtetett át a gör. kath. egyház birtokába, később pedig annak telekkönyvi tulajdonává vált, mely felett az Döntvénytár uj folyam. XXXIX. 22