Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

291 nak itt és alábbi pontban felhozott az az állítása pedig, hogy a bevádolt nyomtatvány izgatást nem tartalmaz, az esküdtek eldöntése alá tartozó ténykérdést képez. 28. Az elnök ellen emelt az a panasz, hogy a bevádolt nyomtatvány keletkezésének kiderítése iránt tett kérdései a vádlottak dynastikus hűségét, alkotmánytiszteletét és hazaszeretetét gyanúsították, a gyorsírói jegyzetek által megczáfoltatik. A bíróság teljesen megfelelt az elj. szab. 56. §. c) pontjának, midőn a végtárgyalást 1894. évi május 10-én délelőtt a vádlottak kivánatához képest másnapra elhalasztotta ; minélfogva a további elnapolás iránti kérvény mellőzhető volt. Viszont nem képez semmiségi okot az, hogy pünkösd első ünnepén tárgyalás nem tartatott. A vád nem a kérvény benyújtása, hanem annak nyomtatvány alakjában történt terjesztése által elkövetett, tehát a Btk. 173-, 17/. §§-ba ütköző izgatás vétsége miatt emeltetvén, a kérvényezési jogra alapított ezen és a 31. pontban felhozott hasonló semmiségi panasz már ebből az okból sem vehető figyelembe. 29. A bűnügyi költségek megállapítása tekintetében állítólag felmerült tévedés nem képezi az eljárás lényeges formáinak megsértését (elj. szab. 97. §. bj és azért semmiségi panasz tárgya egyáltalán nem lehet; hanem esetleg az 1890. évi XLIII. tczikk 10. §ának keretében igazitható ki. 30. Az elévülés kérdésében : A vádlottakat az esküdtszék azért találta vétkeseknek, mert az izgatás vétségét tartalmazó úgynevezett «Memorandum» terjesztésére valósággal közreműködtek. E ténykedésük a terjesztésnek Brote Jenő utján vagy közvetlenül történt eszközlésében állott. A Brote Jenő utján való terjesztés Nagy-Szebenből 1892. évi június havában kezdetett meg és legalább az azon évi deczember 24-én eszközölt házkutatás és lefoglalás ideig tartott; az elévülés kezdete tehát az e csoportba tartozó vádlottakra nézve 1892. évi deczember 24-től számítandó ; minthogy azonban az idetartozó dr. Ratiu János, Pap György, dr. Lucaciu László, Comsa Demeter, dr. Barcianu P. Dániel, Cristea Miklós, dr. Mihályi Tivadar, Suciu Aurél, Veliciu Mihály, Patitia Rubin és Demide Gerasim vádlottak kihallgatását a vizsgálóbíró 1893. évi május 18-án ren19*