Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

28l 80. Az Erdélyben érvényben levő sajtójogi rendelet tör­vényességének vizsgálata. Ha a végtárgyalási jegyzőkönyv az ügyviteli szabá­lyokban meghatározott idő alatt nem is készül el, ez semmi­ségi okul nem szolgálhat. Az esküdtekkel szemben az elfogultsági kifogás a vissza­vetési jog keretében érvényesítendő, külön elfogultsági ki­fogásnak egyáltalában nem levén helye. Nem képezi az elj. szab. 46. §-ának megsértését az a tény, hogy az elnök pótesküdtül kettőnél több egyént esketett fel. Az erdélyrészi sajtóelj. szabályok szerint az esküdtek a határozat hozatala végett való visszavonalásuk előtt a külvilággal érintkezhetnek és haza is bocsáthatók. A nemzetiségi törvénynek 8. szakasza még az ügyvéd közbenjötte nélküli perekre nézve is kifejezetten azt ren­deli, hogy a mennyiben a perlekedő felek nem tudnának kölcsönös megegyezésre jutni az iránt, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvének me­lyikén vezettessék, az bármelyiken vezethető, annak tar­talma azonban a feleknek szükség esetén tolmács segélyé­vel megértelmezendő; a birói határozat pedig a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó meg és csak a kihirdetés, illetőleg kiadás történhetik meg a törvényhatóságnak egy másik jegyzőkönyvi nyelvén; mig az ügyvéd közbenjötté­vel folytatott perek nyelvére nézve ugyanazon törvény 9. §-a értelmében a törvényhozás további intézkedéséig a gyakorlat az irányadó. (1894 július IO-' Iz- és 13. 6416. sz. a.) A m. kir. Curia (a kolozsvári főügyésznek, mint sajtóügyi közvádlónak keresetére izgatás vétsége miatt vádolt dr. Ratiu János és társai ellen a kolozsvári kir. törvényszék, mint esküdt­széki bíróság előtt folyamatba tett sajtóügyben) : az összes semmi­ségi panaszok elvettetnek. Indokok: I. Elörebocsátva azt, hogy a végtárgyalási jegyző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom