Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

25° volt határozva, hogy azt meglövi, e szerint az emberölési szándék vádlott ellen bizonyítva van ; tekintve, hogy azon embernek viselete, magatartása nem szolgáltatott alapos indokot azon feltevésre, hogy vádlottnak vagyonát vagy személvét akarja megtámadni, mert az első felszólítás és erre következett lövés után a lámpához közeledett, sőt a vádlott vallomása szerint a lámpa alatt meg is állott, tehát nem támadni vagy elrejtőzni, hanem magát láthatóvá tenni igyekezett és az ekkor tett második lövésre meg is szólalt; tekintve, hogy ennek daczára vádlott minden ok nélkül még egy harmadik lövést is tett, a mely után a sértett jajgatni és futni kezdett, miből kétségtelen, hogy ezen harmadik lövés okozta a sértett halálát, mit a bonczoló orvosoknak az a véleménye is megerősít, hogy a halált okozó lövés 3—5 lépésnyi távolból történt, miután pedig a sértett akkor volt legközelebb a vádlotthoz, midőn amaz a lámpánál, ez pedig a konyhaajtónál állott, tehát a halálos lövéát csakis itt kaphatta, már pedig a jelen volt két tanú, valamint Lákai János és Papp Róza vallomása és a helyszíni szemlejegyzőkönyv szerint ezen távolság oly csekély s az udvarnak ezen területe a lámpa által annyira bevilágittatik, hogy egy ismerős embert feltétlenül fel kell ismerni ; tekintve, hogy magában véve azon körülmény, hogy azon ember éjjel titkolódzva jelent meg a vádlott udvarában s az első felszólításra magát meg nem nevezte, a vádlott által folytatott üzlet minőségénél fogva gyanút ébresztőnek vehető nem volt, és pedig ez esetben még annál is kevésbbé, mert a harmadik szoba ajtajától a szalonba vezető villamos csengő, a melyet sértett megszólaltatott, épen azon czélból készíttetett, hogy a titokban maradni akaró látogatók a nyilvános szalonban való bemenetel nélkül jelezhessék érkezésüket; tekintve, hogy ezek szerint oly körülmények nem forogtak fen, a melyek vádlottnál külső okokból eredhetett nagyobb fokú ijedtség vagy félelem és lelki izgatottság előidézésére elfogadható alapot képezhetnének; tekintve, hogy ily tényállás mellett a Btk. 92. §-a nem alkalmazható s a fenforgó túlnyomó enyhítő körülmények figyelembe vételére csakis a 91. §. alkalmazása lévén alaposan indokolható :