Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

248 nálhatja, a minthogy beismerése szerint Csáky Géza azt ténylegegy izben használta is ; tény továbbá, hogy ennél az ajtónál ö is látta az általa állítólag fel nem ismert állomásfőnök alakját, mert a Fokvári Mária és Varga Júlia tanuk azon egybehangzó és határozott vallomása, hogy a vádlott már az első lövés előtt az illetőt kilétének igazolására hivta fel, vádlott tagadásával szemben is megállapítják, hogy ő, ki a kir. törvényszéki orvosi megfigyelési jegyzőkönyv szerint teljesen ép szemmel bír s önmaga is állítja, hogy nem rövid látó, már az első lövés előtt látta az ajtóban álló állomásfőnök alakját ; de ezenfelül tény az is, hogy az állomásfőnök semmiféle fenyegető magatartást nem tanúsított, sőt a mint a jelenlevő két tanú látta, ugy a vádlottnak is kellett legalább annyit látnia, hogy az illető alak fekete uri ruhában van s hogy nem tolvaj, vagy rabló, de bizonyosan vendég lehet. Tény, hogy az alak az első lövés után nem a vádlott irányában, tehát nem megtámadási szándékkal, de az oldalt égő lámpa felé közeledett, sőt a második lövés után felelt is a vádlott felhívására s a vádlott ennek daczára még ezután is lőtt. Mindezekből kétségtelen, hogy a vádlottnak a félelemre egyáltalában semmi oka nem volt s kétségtelen, hogy ha talán félt is némi részben, ez a félelem nem lehetett oly nagymérvű, hogy ennek folytán szabad akarat-elhatározási képességét elveszítette volna, mert hiszen, hogy nem félelemtől uraltatva, ellenállhatlan kényszer hatása alatt, szükségszerüleg tette a lövéseket, mutatja az, hogy lövése előtt még bizonyos forma megtartását is szeme előtt tartotta, még felhívta az illetőt kilétének igazolására is. De azonkívül a vizsgálati iratoknál ad 2. naplószám alatt fekvő nyomozati jegyzőkönyv szerint az udvar hátsó részében elhelyezett, a térrajzon i?.-vel jelölt ól falában az A. pontban s a mellette levő palánk b) pontjában is egy-egy 9 mméter átmérőjű revolver-löveg találtatván, ugy ezeknek az irányából, mely teljesen megfelel a vádlott és a Csáky Géza által az esemény alkalmával elfoglalt állás irányának, mint főleg a vádlottnak ama beismeréséből, hogy a második lövésnél el volt tökélve az illető alak meglövésére, kétségtelenül megállapítható, hogy a vádlott szándékosan az illető alakot czélba véve, intézte felé a lövé-