Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

2 Jakab budapesti lakos 6/20-ad részben és Deutsch Lajos 3/20-ad részben osztatlan közös tulajdonosai voltak a katalin-falvai 210., n.-toráki 901., kis-toráki 808., szerb-ittebei 1084., praedium riethi i.» ernesztházai 301., ernesztházai 287., prasdium riethi 4., praedium riethi 3. és szerb-ittebei 1063. sz. tkvekben foglalt ingatlanoknak. Történt, hogy Kuffler Henrik nevü bécsi bankárnak bukása, a Haas Jakabnak jelzálogilag biztosított 700,000 frtnyi követeléssel adós Em. Biach et Co. czéget is a csöd szélére juttatta; a hogy a szerencsétlenséget kikerülje: kénytelen volt Haas Jakabbal minden áron rendezkedni. Ez a rendezkedés, hosszasabb vajúdás után, ugy következett be, hogy : 1. Em. Biach et Co. czég eladta az A. a. szerződéssel a fentebb felsorolt ingatlanokbeli jutalékát Haas Jakab és Deutsch Lajos tulajdonos-társainak akként kifizetendő 2.057,000 frt vételárért, mihez képest vevők átvállalták közös birtokukra nézve az innsbrucki városi takarékpénztár javára jelzálogilag bekebelezett 1.500,000 frt és 1.300,000 frt közös kölcsön tartozásból még fenállott és eladó czéget terhelt 1.516,624 frtot s az ennek levonása után fenmaradt 541,373 frt 75 kr. vételár-hátralék pedig a Haas Jakab 700,000 forintnyi követelésébe lett betudás által törlesztve, majd 2. akként történt a rendezés, hogy ugyanazon alkalommal s az A. a. adásvevési szerződéssel összefüggésben, vevők még a B. a. kötelező nyilatkozatban, a «végből, hogy az eladó czégnek illetőleg egyik tagjának lehetőséget adjanak arra, hogy ugyanezeket az ingatlanokat 5 év leforgása alatt visszavásárolhassa (Diese Liegenschaften im Verlaufe von 5 Jahren wieder zu kaufen) jogot adtak felperesnek (az Em. Biach et Co. czég tagjának) arra, hogy azokat 5 év leforgása alatt, azaz legkésőbb 1890. év okt. i-én vagy ő maga megvehesse, vagy pedig maga helyett más vevőt állithassont. Helyén való lesz itt a B. alattinak többi rendelkezéseit is feltüntetni, mivel hogy a vitának iszonyú szóáradattal körülözönlött lényegét az a kérdés képezi, s a bíróság nézete szerint is ennek a pernek sorsa valójában azon a kérdésen fordul meg, vajon a B. alattiban foglalt jogi tények foglalatja, akár az A. a.