Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

i65 miért bocsátott állítólagos megbízója épen a tett elkövetése utáni időben oly nagy összegeket rendelkezésére és mért sietett azokat a tett felfedezését közvetlenül megelőzőleg visszavonni. Nem tudta vádlott magyarázatát adni annak, hogy miért kérte vissza i8q3- évi május 25-én összes, a bécsi fentnevezett intézeteknél levő kinlevőségeit; tehát egy oly időben, midőn a pesti magyar kereskedelmi bank megkárosodásáról az osztrák Lánderbank átirata folytán értesült és ennek nem lehet más magyarázata, mint az, hogy vádlott ezen időben értesítve lett valaki által a Lánderbanktól, hogy a hamisításnak tudomására jutottak. A Lánczy Leo előtt tett beismerése a valónak és a mesének ügyes szövevénye; mindent, a mi az elkövetés módjára vonatkozik, a vizsgálat inkább támogatott, mint megczáfolt, a mi a pénz eltüntetésére vonatkozik, valótlannak bizonyult. Vádlottnak a bécsi hitelintézetekkel folytatott levelezéseiből megállapítható, hogy május vége felé körülbelül 2200 irtot kapott készpénzben, holott a vezérigazgató előtt csak sorsjegyek birtokát ismerte be, melyeket tüz által megsemmisitettnek mondott. Bűnösségére mutat az eljárás megindítása utáni magaviselete is. Míg az üldözött ártatlanság a vizsgálatot nem kerüli, hanem óhajtja és bizalmát kizárólag az igazság győző erejébe helyezi: vádlott csak egy pontra irányozza minden törekvését a vizsgálat során. A sértett felet a panasz visszavonására akarja bírni és a bizonyítékokat meghamisítani, illetve erejüktől megfosztani. Ha tehát a cselekmény elkövetésének minden részletére nézve a vád nem is tudott kétségtelen adatokat szolgáltatni és pedig azon okból, mert a tettes a megfelelő nyomok eltávolításáról kellőkép gondoskodott; a bíróság azon meggyőződésre jutván, hogy vádlottól származott a cselekmény elkövetésének terve és hogy a jogtalan haszon az ő zsebébe folyt, a vezérigazgató előtt tett beismerését annyiban is fogadta el valónak, hogy a hamis váltók bemutatása és az érték felvételét a cselszövénybe be nem avatott harmadik személy által eszközöltette. A ténykedés ezen megoldása döntő volt a minősítésre nézve; a magánokirathamisitás megállapítása maga után vonta a Btk. 401. §-ában meghatározott büntetendő cselekményre vonatkozólag a halmazat mellőzését. A törvény szerint az elkövetési cselek-