Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

133 szakos rántással, az óra karikájának a helyéből való ki- és széjjelhuzása mellett, a karikából kiszakítván, a lánczot tovább ránczigálta és szaggatta, mire a sértett látva, hogy minden további védekezése sikertelen lenne, nagyobb bajtól való félelmében óralánczának a mellényére erősített másik végét önkényt leoldotta. A vádlott ekként az óraláncznak birtokába jutva, a sértettet eleresztette s a szobából eltávozott, a sértett pedig a vádlott szolgálójától, Blcha Johanna tanutói vizet kérve, a vérző arczát megmosta; egyenesen Matyuga Mór trsztenai kereskedőnek üzletébe, innen pedig a vádlott bepanaszolása czéljából az ottani kir. járásbírósághoz ment. Vádlott tagadja ugyan, hogy ő sértettet az üzletébe vagy innen a szobájába hitta, hogy őt ott bántalmazta, vagy lelövéssel fenyegette és hogy óralánczát erőszakkal elvette volna, azt állítván, hogy a sértett önként jött a vádlotthoz, hogy ö vele a kérdéses árkülönbözet tekintetében 24 frtra barátságos uton a szobájában kiegyezkedett s miután a sértettnek pénze nem volt, a vádlott ezen követelésének biztosításául az óralánczot önként adta a vádlottnak és hogy neki arról, mintha a sértett arcza megsértve lett és vérzett volna, tudomása nincsen. Minthogy azonban Matyuga Mór, Gollosz Endre és Kristofcsék József hit alatt kihallgatott tanuk határozottan azt vallják, hogy Dimovits Miklóst a kérdéses alkalommal teljesen sértetlen állapotban látták a vádlotthoz bemenni, onnan pedig 10—15 perez múlva már összekarmolt arczczal, véresen jött ki a tanukhoz és egész kikelt, rendkívül felhevült állapotban beszélte el Matyuga Mórnak és Gollasz Endrének, hogy a vádlott mit tett vele; minthogy továbbá a most nevezett tanuk azt is igazolják, hogy mielőtt a sértett a vádlotthoz bement volna, ennek óráját is a lánczczal együtt szintén teljesen ép állapotban látták és hogy a sértett az órával és a lánczczal ment be a vádlotthoz, midőn pedig onnan hozzájuk visszajött, óraláncza már nem volt meg s az óráján levő karika, melybe a láncz egyik vége beillesztetni szokott, a helyéből kiszakítva és széjjelhuzva volt, mit erőszakos rántás okozhatott ; minthogy a vádlottnak szolgálója Blcha Johanna tanú, ki a kérdéses alkalommal, mig a sértett a vádlottal utóbbinak szobájában volt, a közvetlenül ezen szoba mellett levő konyhában tartózko-