Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

'13 idő óta közhasználatban levő ut, a minthogy a kataszteri birtok­ivben ugy is van kitüntetve, mint «ut a malom árkig* és fel­peresek, kik a kereseti ingatlant annak megvétele előtt q évig bérben birták, nagyon jól tudták, hogy ott ut vezet keresztül s a telket csakis azon úthasználat terhével vehették meg. Alpereseknek ez a védekezése azonban, daczára annak, hogy a peres terület a kataszteri birtokivben felperesek beismerése szerint is útnak van jelezve s daczára annak, hogy Perczel Miklós, Mártz József, Reisz Jakab és Fischer Alajos tanuk vallomásából kitetszöleg ez átjárás 32 évnél hosszabb idő óta közhasználatban volt, figyelembe nem vétethetett ; mert alperesek azt, hogy elő­deik telkük vételekor a Kiegl családtól az átjáráshoz telkeik ja­vára s a felperesi telek terhére jogot szereztek volna, felperesek tagadásával szemben nem bizonyították ; mert továbbá az, hogy a vitás átjáró nyilvános közlekedési ut nem volt, kitűnik abból, hogy a telekkönyvi térképen e helyütt ut kitüntetve nincsen, hanem az egész terület 582. hr. sz. alatt korlátlan magántulaj­donnak van felvéve; hogy Kühnel Ferencz, Kalupka János és Kesztyűs Ferencz tanuk vallomása szerint az átjárásnak meg­határozott rendes vonala nem is volt, hanem annak iránya a felperesi telken a körülményekhez képest változott; hogy Kühnel Ferencz községi jegyző vallomása szerint ez a község által fen­tartandó utak közé felvéve nem volt s alperesek nem is állították, hogy a birtokrendezéskor útnak volt kijelölve, az a körülmény pedig, hogy a kataszteri birtokivben útnak van felvéve, az 1875. évi VII. tczikk 32. §. szerint magánjogi következményekkel nem bir. Végül mert az, hogy alperesek ezen átjárást el nem birto­kolhatták, kitűnik a következőkből. Ugyanis a tanuk szerint az 582. hr. számú ingatlan ősidőktől fogva a Kiegl család korcsmája illetve korcsma-udvara volt, mely bár keleti és nyugati oldalon nyitva állott, régibb időben kapuval és kerítéssel volt ellátva, mint ez Perczel Miklós, Mártz József, Reisz Jakab és Fischer Alajos vallomásából, kik kerítés felmaradványáról, kapufélfáról, sövénykeritésről, léczajtóról tesznek említést, világosan kivehető ; az a körülmény tehát, hogy alperesek avagy mások is a korcsma mint nyilvános hely udvarán átjártak, egymagában véve nem Döntvénytár, uj folyam. XXXIX. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom