Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

109 vevények meghamisításából másra jogsérelem háramoljék vagy háramolhassék. Habár tehát ifj. L. József sértett fél i o. u. sz. a. vallomásában a kérdéses 930 frtos követelést fenállónak, az annak kifizetéséről szóló és a 3. u. sz. a. iratokhoz csatolt nyugtát pedig valamint a zálogtörlés előjegyzését elrendelő végzés kézbesítéséről szóló vevényt hamisítványoknak jelentette ki ; habár továbbá a sértett fél eme kijelentéseivel szemben a kérdéses követelés megszűntét a jelen bűnvádi ügy keretében kimondani és ebből folyóan azt megállapítani nem lehet, hogy a vád tárgyát képező hamisításokból a sértett félre jogsérelem nem származhatott: mindazáltal tekintettel arra, miszerint a vádlott a fent előadottak szerint nem birt tudomással arról, hogy cselekményéből másokra jogsérelem származhatik, a Btk. 82. §-a szerint pedig a bűntettnek tényálladékához tartozó ténykörülmények nem számithatók be, ha a tettes azokról a cselekmény elkövetésekor tudomással nem birt, a kir. itélő tábla sem találta megállapíthatónak a vádlott terhére a Btk. 393. § ában körülirt közokirathamisitás bűntettét. De nem találta megállapíthatónak a Btk. 400. §-ában körülirt intellectualis közokirathamisitás bűntettét sem, mert a fentebb előadottak szerint a kérdésben forgó követelést a vádlott kifizetettnek hitte s ekkép kizárva van az, hogy a vádlott emiitett cselekményeivel azt szándékolta volna elérni, hogy mások jogaira vonatkozóan valótlan körülmények vezettessenek a telekkönyvbe. Nem volt végül a vádlott a Btk. 467. §-ában körülirt megvesztegetés bűntettében sem bűnösnek felismerhető, mert nincs bizonyíték arra nézve, hogy hivatali kötelességét valamely határozott jutalom vagy ajándékért szegte volna meg. Minthogy azonban a vádlott, mint az 1875. X. tcz. értelmében a kézbesítések eszközlésére kijelölt községi alkalmazott eme működési körében a Btk. 461. §-a szerint közhivatalnoknak tekintendő; minthogy továbbá a vádlott maga beismerte, hogy a fent megjelölt kézbesítési vevények meghamisításával hivatali kötelességét megszegte ; minthogy végül, ha meg volt is győződve arról, hogy cselekményéből másokra jogsérelem nem származhatik, mégis tudta azt, hogy cselekményével egy hosszadalmasabb és költségesebb eljárást tett elkerülhetővé és ezzel a felpereseknek hasznot szer-