Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)
94 Miután felperes követelését és alperes ellenkövetelését egymással szembeállítva a beszámítás folytán alperesnek 91 forint 52 kr. többlet követelése mutatkozik, alperesnek viszonkeresete értelmében ezen többlet-követelés 40%-át meg kellett Ítélni, mert a csődtörvény 224. §-a értelmében a kényszeregyezség joghatálya a be nem jelentett követelésekre is kiterjed és igy alperes 91 frt 52 kr. többlet követeléséből, a melyre beszámítási jogot már nem gyakorolhatott, helyesen vette annak 40°/0-át a C. a. jogérvényes kényszeregyezség alapján viszonkeresetbe. Ezen 36 frt 60 kr. kényszeregyezségi hányad a Ol. a. jóváhagyó végzés szerint, részben a per megindítása előtt, részben a per tárgyalása alatt teljesen lejárván, egészben megítélendő volt, e mellett a hányadok esedékessége napjától járó kamat is megítéltetett. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja a benne felhozott indokok alapján és azért: mert a keresk törvény 368. §-a szerint a bizományos az általa kötött ügyletekre nézve saját személyében lévén kötelezve és jogosítva, akkor, a midőn alperes bizományos felperes megbízásához képest a kukoriczavételre és eladásra vonatkozó ügyletet megkötötte, egyfelől az ügylet (vétel és eladás) teljesítésére nézve a vele szerződött féllel szemben, másfelől az ügyletből származó nyereségre nézve felperes megbízóval szemben kötelezettsége megszülemlett és csak a kötelezettség teljesítésének ideje volt az üzlet lebonyolításához kötve, alperes tehát az A. alatti elszámolásban kimutatott 960 frt 32 krra nézve már az ügylet megkötése által és idején válván felperes adósává, a csődtörvény 39. §. 1. pontjának a beszámítást kizáró esete a jelen perben fen nem forog; és mert a perköltség kölcsönös megszüntetésére felperes teljes pervesztessége mellett nincs kellő ok kimutatva. A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik ; a benne felhozott és az elsöbirósági Ítéletből elfogadott vonatkozó indokok alapján és azért; mert alperes azt. hogy a felperesi követelés alapját képező adásvételi ügyletek bírói jogsegélyben nem részesülő árkülönbözeti ügyleteket képeznének, nem bizonyította ;