Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

9i 24. A bizományos a megbízóval szemben nem érvényesítheti azon kifogást, hogy a bizományi ügylet merőben árkülönbözeti volt és mint ilyen, birói uton nem érvényesíthető. Miután a csődhitelező oly esetben, midőn beszámítással élhet, a csődtörvény 38. §-a értelmében nem köteles követelését a csődtömeg ellen érvényesíteni, a csődnek kényszeregyezséggel való beszüntetése után is teljes összegében érvényesítheti beszámítás utján követelését. Az, hogy a volt közadóst megillető követelés csak a csőd elrendelése után vált érvényesithetővé, nem zárja ki az ellenében a csődtörvény 39. §-a értelmében a beszámítást, mert a csődtörvény 39. §-ának alkalmazásánál nem a követelés lejártának, hanem keletkezésének időpontja irányadó. Ha a bizományos a kereskedelmi törv. 381. §-a értelmében az ügyletbe szerződő félként lép be, akkor a megbízó és a bizományos közti jogok és kötelezettségek oly szempontból birálandók meg, mintha az ügylet köztük közvetlenül és nem megbízás alapján köttetett volna meg. Az ügylet létrejöttének időpontja is e szempontból bírálandó meg. A beszámítás alá eső kölcsönös követelések beszámítás utján keletkezésük időpontjában ipso jure szüntetik meg egymást. A beszámítás tartalomra és terjedelemre nézve különbözik ugyan a megtartási és zálogjogtól, de ezen jogok egymást ki nem zárván, az azokra alapított kifogások egymás mellett érvényesíthetők a nélkül, hogy ezért a védekezés ellentétes jogalapon nyugodnék. (1894 márczius 1. 1783. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság: dr. Reiner János ügyvéd által képviselt Bojniczer Jakab felperesnek, dr. Mayer Sándor ügyvéd által képvi-