Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

58 táblai indok ellen, melynek értelmében önként következik a takarékpénztári betétek természetéből, hogy a betét a bár névre kiállított könyvecske elömutatójának, mint vélelmezett jogszerű birtokosnak kifizetendő és kivételnek csak azon esetben van hehe, ha a betét bíróilag letiltatott, vagy ha a betevő a pénznek felvételét magának vagy meghatalmazottjának világosan fentartotta. 20. A magánokirathamisitásnak ismérvei között a jogtalan anyagi haszonszerzés és a károkozás bekövetkezése nem foglaltatik, mely utóbbi ténykörülmények az okirathamisitásnak a Btk.-ban meghatározott és kimeritett ismérveit túlhaladó többletet képeznek, a melyek előfordulnak ugyan a Btk. 379. §-ában, mint a büntetendő csalás létrejöttéhez szükségszerűen megkivántató elemek, de túlhaladják az okirathamisitás tényező elemeit kimerítő cselekvések foglalatját, ehhez tehát a törvény értelmében nem is tartoznak. (1893 október 17. 1657. sz. a.) A m. kir. Curia : (A nyitrai kir. törvényszék előtt csalás és közokirathamisitás bűntettével vádolt Kroslák Ádám és neje szül. Hubka Katalin ellen folyamatba tett bűnvádi ügyben.) 21. Csalás iránti előnyomozat curiai elrendelése azon alapon, hogy a kórházi gondnok a temetkezési vállalattal összejátszva, a kórházban elhalt egyén hozzátartozóit ravasz fondorlattal megkárosítja. (1893 deczember 19. 5876. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Csalás, illetőleg megvesztegetés vétségével terhelt «Entreprise des pompes funébres* és B. T. ellen tett feljelentés, mint bűnvádi eljárásra nem alkalmas, félretétetik. Mert: M. D. azt panaszolja, hogy neje 1891. évi augusztus