Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

327 iog. A szerződésnek csak részben való teljesítése a másik felet nem jogosítja fel a foglaló visszakövetelésére, hanem csak kártérítés igénylésére. (1893 deczember 30. 645. sz. a.) A vágsellyei kir. járásbíróság: Hogy ha alperes Reszeli Mihály leteszi azon föesküt, miszerint nem igaz, hogy alperes, midőn a keresetben emiitett napon, vagyis 1891. évi október 3-án felperes nála megjelent, ezen alkalommal felperesnek határozottan 150 métermázsa kukoriczát, métermázsáját 1 frt 90 krjával eladott és nem igaz, miszerint ugyanakkor alperes 50 frt foglalót felperestől kért; akkor felperes keresetével elutasittatik. Hogy ha alperes ezen főesküt le nem teszi, akkor köteles alperes 128 méter és 46 kiló kalászos kukoriczát 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett felperesnek átadni, illetve szállítani, esetleg 50 frt foglaló kétszeresét, vagyis 100 frt foglaló tőkét, ennek a kereset beadása napjától, vagyis 1891. évi nov. 9-től járó 6°/0 kamatját 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperes jelen jegyzőkönyvben foglalt azon kérelmével, hogy alperes a neki megítélt főeskiinek elfogadása s illetve letétele esetében is 9 frt 80 krban, mint a foglalóból még fenmaradó összegben, elmarasztaltassák, feltétlenül elutasittatik. Indokok: Felperes egyéb bizonyíték hiányában a döntő ténykörülményekre nézve alperest a per során a fenti főesküvel megkínálván és azt alperes elfogadván, alperesnek ezen fcesküt megítélni s annak letétele esetében felperest keresetével elutasítani, annak le nem tétele esetében pedig alperest 128 méter és 46 kiló kalászos kukoricza szállításában, esetleg 50 frt foglaló kétszeresének, vagyis 100 frt foglaló tőkének és ennek a kereset beadásától járó 6°/0 kamatjának megfizetésében elmarasztalni kellett. Felperes azon kérelmével, hogy alperes a neki megitélt főeskünek letétele esetében is 9 frt 80 krban, mint e foglalóból még fenmaradó összegben, elmarasztaltassék, elutasítandó volt ; mert felperes keresetében alperest ezen összegben nem kérte marasztalni, hanem alperesnek ezen összegbeni marasztalását csak az alperes