Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)
294 de ajándékot nem bizonyít az sem, hogy az örökhagyó végrendeletében a törvényes leszármazók érdekeibe ütköző és igy örökösödési igényeik érvényesithetését nem akadályozó azt a kijelentést tette, hogy neki (örökhagyónak) ingatlan vagyona nincsen : a kérdéses ingatlanok közszerzeményt képeznek és igy azok fele Pertits István hagyatékához tartozik. Erről a hagyatéki vagyonról örökhagyó nem rendelkezvén, beállott a törvényes örökösödés esete, melynek alapján ez a vagyon első sorban örökhagyó leszármazóira száll és miután a per adatai szerint örökhagyónak még 8 gyermeke van, ez a hagyaték ugyanezeket egyenlő Vs részben és egy felpereseket 3/8 részben, még pedig természetben megilleti. Ebből folyólag tehát a hagyatéknak ebből a részéből felpereseknek 3/a részt megítélni és I. r. alperest ennek a vagyonnak kiadására kötelezni kellett, még pedig tekintettel a telekkönyvi állásra és arra, hogy nyolcz örökös maradt, közös birtoklásba. Az örökhagyó után maradt ingó vagyonra vonatkozólag felperesek keresetének nem volt hely adható, mert ezekről az ingókról az örökhagyó végrendeletileg intézkedett, a jelen Ítélet rendelkezései folytán pedig köteles rész megítélésének esete fen nem forogván, a végrendelet ezen az alapon meg nem támadható. Az özvegyi jog czimen érvényesített viszonkeresetnek azért r.em adatott hely, mert felpereseknek erre vonatkozó kifogása az özvegyi jog korlátozására is kiterjed és az I. r. alperes végrendeletileg a tetemes értékű összes ingókat örökölvén, ezzel özvegyi joga kielégítettnek tekintendő. * #* = 2551/89. sz. a. kimondatott, hogy oly esetben, midőn a házasfelek törvénynél fogva közszerzőknek tekintetnek, törvényes vélelem szól a közösség mellett, minden vagyonra nézve, mely a házasság tartama alatt szereztetett s a bizonyítási kötelezettség azt terheli, a ki az ellenkezőt állítja. A törvényes vélelem megerötlenitésére pedig nem elegendő sem azon tény, hogy a szerzési jogügylet csak az egyik fél nevében köttetett, vagy valamely ingatlan csak egynek nevére íratott, sem annak kimutatása, hogy az illető fél önálló öröklött vagyonnal birt, hanem tüzetesen bizo-