Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

193 pezi az A. a. utalvány. Alperes a keresetbe vett utalványhoz hozzájárulását, illetve az 500 frtos utalvány elfogadását határo zottan tagadván, felperes is elismerte, hogy alperes az utalván} ozáshoz nyíltan, vagyis kifejezetten hozzá nem járult, de azon alapon kérte alperest marasztalni, mert a D. alattiban foglalt első részletnek, a július 15-én fizetendő 400 frtnak kifizetése által a D. a. utalványnak teljesítését már megkezdette. Eme D. alattinak megkapását és a július 15-iki részlet kifizetését felperes az alperesnek kinált, ez által el nem fogadott főesküvel kívánta bizonyítani, de alperes maga sem tagadta, hogy a D. a. levelet postán kapta, a fizetésekről pedig azt vitatta, hogy azokat ő mindig Zipser Adolf jelenlétében fizette ki, a kinek beleegyezésével a pénzt felperes vette fel. Minthogy azonban az utalványosnak az utalványozott adós ellen csak abban az esetben van kereseti joga, ha az az utalványt elfogadta, és minthogy alperesnek egyedül ezen tényéből, hogy a Dl. alatti utalvány folytán az ebben kifizetni kért két összeg közül alperes a július 15-ik napján lejárt összeget az utalványosnak kifizette, az utalványozott második, egy hó múlva lejárandott összeg utalványozásának elfogadása nem következik és minthogy felperes a D. a. levél augusztus 15-iki utalványát alperesnek be sem mutatta és azt, hogy alperes a második összeg utalványozását elfogadta volna, az első összeg kifizetésén kivül semmivel nem bizonyította, ezeknél fogva alperest bizonyitatlan maradt keresetével elutasítani kellett. (1892. évi nov. hó 10. 434. szám alatt.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne felhozott indokoknál fogva s főleg azért: mert kereskedelmi utalvány alapján, minőnek az A. a. is tekintendő, melyre a jelen kereset van alapítva, az utalványos és utalványozott között jogviszony csak akkor keletkezik, ha az utalványozott a reá intézett utalványt elfogadja, mivel csak az utalvány elfogadása által válik az utalványos, illetve ennek jogutóda iránt kötelezetté arra nézve, hogy az utalványban foglalt meghagyást teljesitendi (keresk. törv. 292. §.); s mert ugy a törvény eme rendelkezéséből, valamint az utalvány jogi természetéből okszerűen következik, hogy az utalványosra nézve kötelezettséget egyedül megállaDöntvénytár uj folyam. XXXVIII. 13