Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

i66 melyek Schwarczi Bernátnak a veje Strauss Zsigmondért vállalt váltó kötelezettségéből erednek, s igy Schwarcz Bernát csőd­tömege ellen saját tartozásaiból folyólag is 18395 frt 80 kr. lett bejelentve s ha ebből a Handl Bernát által visszavont 5000 frt bejelentés levonatik is, 18395 frt 80 kr. az a követelés, a mely saját tartozásaiból folyólag csődtömege ellen bejelentetett. Mint­hogy pedig ugyancsak dr. Klug Endre tömeggondnok nyilatko­zata szerint vádlott házáért 5630 frt, szőllöjeért 220 frt, ingóságai és követeléséből 3000 frt folyt be s igy az összes csődvagyon 8550 frtért értékesittetett ; ebből nyilvánvaló, hogy vádlott buká­sával saját a csődben jelentkező hitelezőinek is 4465 frt 80 kr. kárt okozott, a melyhez járul a vejéről vállalt 15593 frt 75 kr. váltó tartozás. A büntetés megállapításánál figyelembe vette a kir. itélö tábla, hogy vádlott csak kihágásért volt büntetve, s figyelembe vette agg korát, s hogy a terhére rótt büntetendő cselekmény elkövetését a veje és fia részére hozott tulnagy mérvű áldozatok befolyásolták, miért is a büntetést a Btk. 91. és 93. § § - a i rendelkezésére figyelemmel állapította meg. (1893 február 7. 3687. sz. a.) A m. kir. Curia: Schwarcz Bernát a Btk. 93. ^ ának mel­lőzésével,, azonban a 92. §-ának alkalmazásával a Btk. 414. §-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettében mondatik ki bű­nösnek és büntetésül 8 havi börtönre Ítéltetik. Indokok: Vádlott bűnösségét illetően az a kir. ítélő tábla által felhozott és az az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokok­ból, de azért is megállapíthatónak találtatott, mert vádlottnak ama tényéből magából is, hogy a vagyon kimutatása szerint saját vagyonában semmi fedezetre nem talált, egyenes tartozásait is meghaladó összeg erejéig kezességet vállalt, jogszerüleg azt kell következtetni, hogy ő a vállalt kezességek idejében, a mikor Handl Bernát követeléseinek szokatlan sietséggel lett biztosítása történt, fizetésképtelen volt, a mely feltevés helyességét a csőd­eljárás eredménye kétséget nem szenvedhető módon igazolta. A büntetés kimérését illetőleg azonban azok a körülmények, hogy a vádlott ezen a csalárd bukást megállapító cselekménye által kár nem okoztatott ; hogy vádlott, kinek kereskedése hosszú évek során fenakadás nélkül állott fen, veje és fia által befolyá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom