Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)
146 és azokat, a melyeknek értékét felszámította, látta el és mert tekintettel az ellátásban részesült választók számára és az időre, melyben az ellátás történt, az e czimen felszámított összeg tulmagasnak nem tekinthető. E szerint tekintettel arra, hogy ha az I. r. alperes a részére megítélt föesküt nem teszi le, a II. r. alperes részére tőle adott megbízás bizonyítva leend s ez esetben, minthogy a II. r. alperes csak mint meghatalmazott járt el, midőn a felperesnek a választók ellátására megbízást adott, a meghatalmazása körében létesített ügyletből származó kötelezettségek nem őt, hanem a meghatalmazó I. r. alperest terhelik ; ellenben pedig, ha az I. r. alperes a részére odaítélt esküt leteszi, ezzel bizonyítva leend, hogy tőle a II. r. alperes a választók ellátására meghatalmazást nem nyert, mit különben a II. r. alperes is beismert, mely esetben a felelősség, mint megbizás nélküli ügyvivőt s mint megrendelőt kizáróan a II. r. alperest terheli. A felperes a 254 frt 75 kron felüli keresetével pedig az okból volt feltétlenül elutasítandó, mert nem bizonyította, hogy kárt szenvedett s hogy e kárát a választók okozták. Az alpereseknek a 2"/. és yl. alatti levelekre alapított az a kifogása, hogy azok szerint a megbízást a felperes a nemzeti párttól nyervén, ők az ellátással felmerült költségekben nem marasztalhatók, figyelembe vehető nem volt, mert ha a levelekben érintett megbizás való volna is, az az alperesektől a választók ellátására adott megbízást szükségkép nem zárja ki. Az alpereseknek az a kifogása pedig, hogy a felperest, miután a választók etetése és itatása tiltott dolog, s ekként ellenkezik a jó erkölcsökkel, ezek értéke megtérítése iránt kereseti jog nem illeti meg, azért nem volt figyelembe vehető, mert az alperesek nem igazolták, hogy felperes az ellátást azzal a czélzattal tette, hogy az ellátásban részesült választókat ezzel birja arra, hogy szavazataikat az I. r. alperesre adják, de különben is a tanuk vallomása által igazolva van, hogy a felperesnél a választást megelőző napon összegyűlt választók az I. r. alperes képviselöjelöltségét támogatták s így reájok ez irányban az ellátással hatni nem is volt szükség, mit azonban a választók tekintélyes számára és a választás napjának közel voltára tekintettel az ellá-