Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

'36 ezzel járt volna, felperes nem is állítja, — a szemléhez ez is meghívandó. Felperes azonban alperest, tudvalevő ellenfelét, a szemlére szabályszerűen nem idéztette meg, mivel az idéző végzést nem alperes társaság igazgatóságának, hanem saját előadása szerint a debreczeni főügynökség titkárának O. L-nak kézbesittette, azt meg nem is állítja, hogy ez utóbbi alperes társaság igazgatóságát a szemle határnapjáról kellő időben értesítette volna. Úgyde ez az O. L., ki a D. alatt csatolt czégjegyzéki kivonat szerint alperes társaságnak nem czégvezetöje, hanem csak kereskedelmi meghatalmazottja, e minőségénél fogva, különös felhatalmazás hiányában, bírósági idéző végzések elfogadására nem jogosított és alperest bíróság előtti ügyekben jogi hatálylyal nem képviselheti, mert a kereskedelmi meghatalmazottnak, a kit a főnök czégvezetési jogosultság nélkül, üzletének vezetésével megbiz, a kt. 43. § a értelmében jogköre csak olyas ügyletekre terjed ki, melyek az ilyen üzlet vezetésével rendszerint járnak, hogy pedig a meghatalmazási minőségből törvény szerint folyóeme hatáskör bírósági végzések elfogadására és a bíróságok előtti képviseletre kiterjedne, helyesen nem állitható. És mert a felperes által végiratában arra a körülményre kínált, de alperes részéről ellenzett főeskü, hogy alperes társaság O. L-al czégvezetői jogosultságot feltételező teendőket végeztet, a prts. 137. és 230. §§-ai alapján, de a D. alatti tartalmára való tekintettel is, helyet nem foglalhat és így a kifejtettek szerint igazolva van, hogy alperes az előleges birói szemlére szabályszerűen megidézve nem lett, a prts idézett §-a alapján mind a három szakértő hivatalból lett volna kinevezendő, holott az nem igy történt. E törvényi rendelkezés megsértése tehát, eltekintve attól a pótolható mulasztástól, hogy a szakértők a ptrs 213. §-a és a birói ügyviteli szabályok 218. §-a ellenére az általános kérdésekre sem hallgattattak ki, az előleges birói szemlét szabálytalanná s ennek folytán a kár mérvére nézve bizonyításra alkalmatlanná tette. Minthogy pedig felperes kárának megállapítására a per folyamán alkalmas mód már nem kínálkozik, mert jégkár esetében a károsodás aránya, mint szakértelmet igénylő körülmény, csak