Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

n7 bir, mint nem felperestől magától, hanem meghatalmazottjától származó perenkivüli nyilatkozat pedig a prts. 160. §-ához képest felperes ellen bizonyítékot nem képez. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete felhozott és elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. * * * = 56/85. és 389/85. sz. a. is kimondatott, hogy tiszta árkülönbözeti ügylet csak ott forog fen, a hol a valóságos teljesítés már a szerződés kötésekor ki volt zárva. 45Az örökbefogadott gyermek oldalrokonság alapján törvényes örökösödésre igénynyel nem bir, hanem öröklési joga csak arra a vagyonra terjed ki, a mely az örökbefogadó szülők hagyatékához tartozik. (1893 október 19. 2074. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Néhai özv. Zs. N.-né után sem leszármazók, sem felmenők nem maradván, a hagyaték az oldalrokonokat illeti a törvényes oldalági örökösödés czimén. Ez alapon indított felperes, mint az örökhagyó egyik testvérének örökbefogadott gyermeke és egyedüli általános örököse, az örökbefogadó atyjára jutó rész átadása iránt a többi oldalrokon ellen keresetet. Felperesnek örökbefogadó atyja P. J. azonban előbb halt el, mint az örökhagyó özv. Zs. N.-né és reá nézve az örökösödési jog utóbbi után meg sem nyilt. Már pedig az örökbefogadás csak az örökbefogadó és az örökbefogadott között állapit meg tisztán személyes jellegű viszonyt, a miből nyilvánvaló, hogy az örökbefogadott gyermek oldalrokonság alapján törvényes örökösödésre igénynyel nem bir, mert az oldalági örökösödésnek alapját a vérségi összeköttetés képezi. A vérbeli rokonok örökrészét az örökbefogadott nem csorbíthatja, mert ez a családi érdekek nyilvánvaló sérelmével járna,