Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)
XI szerződési viszony a tagul ajánlkozó és a szövetkezet között annak alapján is csupán a tagul történt felvétel mint ajánlatának elfogadása folytán, illetve az ajánlattevőnek az ajánlata elfogadásáról való értesítésével jöhetett létre. — Távollevők között tett ajánlatnál az ajánlatot tevő nem köteles hosszabb ideig ajánlatára nézve kötelezettségben maradni, mint a mennyi idő a fenforgó körülmények mérlegelése mellett elégséges volt arra, hogy az ajánlatot vevő, az ajánlat el- vagy el nem fogadása iránt nyilatkozatát az ajánlatot tevővek tudomására juttassa.- ... ... ... ... ... ... 96 41. A keresk. törv. 235. §. 1. pontjában foglalt feltétlen (absolut) hatályú rendelkezésnél fogva a szövetkezet tagjának jogában áll bármelyik üzleti évben előleges felmondás mellett a szövetkezetnek kötelékéből kilépni, és csupán ennek a jognak épségben tartásával szabályozhatják az alapszabályok ezen törvényszakasz 2-ik pontjának intézkedéséhez képest a felmondás idejét és a kilépés időpontját. A kilépésnek bejelentése pedig a felmondással egy tekintet alá esik. A szövetkezet tagjának a belépési nyilatkozatában jegyzett törzsrészjegy hetenkénti részlet törlesztésére vonatkozó kötelezettsége a szövetkezettel szemben egyedül az ez irányban hozzá intézett felhivásra, vagy a megintésre állhat be __. ___ ... ... 105, 44. Fogadásszerü árkülönbözeti ügylet csak ott jön létre, a hol a teljesítés a felek által minden kétséget eloszlató módon ki van zárva. — Azon körülmény elbírálása, hogy valamely ügylet szerencseszerződésnek tekinthető-e vagy nem, birói eldöntésnek fentartott jogkérdést képez és arra nézve tanúkihallgatás el nem rendelhető.--. ... — ... ._. „. ... ... — -~ 114 50. Miután a bizományos által harmadik személyekkel kötött ügyletekből a keresk. törv. 368. §-a értelmében a megbízó és a harmadik között jogok és kötelességek nem keletkeznek, a megbízó az ily ügyletből eredő vételári követelést a keresk. törv. 374. §-a értelmében csak annak szabályszerű engedményezése után érvényesítheti. Nem változtat ezen az, nogy a megbízó az árut közvetlenül a harmadik személynek szállítja és ilykép az ügyletet a keresk. törv. 369. és 377. §-ai értelmében átvállalja, illetőleg a bizományos helyett teljesiti. — Ha azonban a harmadik személy a megbízó zsákjait, melyekben a bizományossal kötött ügylet folytán az árukat küldte, jogtalanul visszatartja, akkor a megbízó jogosítva van a saját nevében a zsákokat, illetőleg a zsákoknak az átvétel idejében volt rendes kereskedelmi értékét követelni, a nélkül, hogy erre a bizományos engedményére volna szüksége, miután e követelés a megbizó tulajdonjogának megsértésén alapul. A kereskedelmi értéknek, mint kártérítésnek követelésére elegendő az, hogy az átvétel óta eltelt hosszú idő kizárja annak lehetőségét, hogy a zsákokat oly állapotban adja vissza, a mint átvette. ... ... ... ... ._. .__ 122; 53. A felek között létrejött jégkárbiztositási ügyletről kiállított köt-