Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

VIII a társaság tagjainak közös tulajdonát képezik, ennek daczára * keresk. törv. 105. §-a szerint — annak rendelkezéseiből és szelle­méből következtetve — a kilépett tag a társasági könyvekbe bete­kintést csak annyiban követelhet, a mennyiben ez a társaság által vele közölt kimutatásnak igazolására szükségkép megkívántatik. Különösen oly esetben, midőn a szerződés szerint a kilépő társa­sági tag a kilépéskor még folyamatban levő társasági ügyletekben többé nem részesül, a keresk. törv. 83. §-a alapján a kilépés előtt anyagi jogi tekintetben őt. megilletett jogok reá nézve elenyésztek és ennélfogva ő a társaság által vezetett könyveknek egész terje­delemben való előterjesztését a prdts 188. §-a alapján sem köve­telheti --. ... ... ... ___ ... ... ... ... _._ ... ... ... 152 102. Az ellenvégirathoz csatolt okirat a per eldöntésénél nem vehető figyelembe ... ... — ... ... ... ... ... ... .__ ... 304 115. A bíróság csak oly bizonyítékok beszerzésére van hivatva, melyek a fél által be nem szerezhetők-.- ... ... ... ... ... ... __. 344 VI. CZIM. A perorvoslatokról. líq. Kötbér iránti per nem bir kártérítési jelleggel és igy 500 frtot meg nem haladó ily ügyben két egyenlő itélet ellen nincsen felebbezésnek helye ___ ... ... ... ... ... ... ... ... 560 X. CZIM. Vegyes és átmeneti intézkedések. 113. Az 1881. évi LIX. tcz. hatályba lépte óta állandóan követett birói gyakorlattal meg lévén állapítva, hogy az idézett törvény 94. §-ában emiitett külön bíróságok eljárásaikban általában, különösen pedig az illetőségüket megállapító tények b'zonyitása tekintetében is jogositvák az eskü általi bizonyítást belátásuk szerint alkalmazni, ebből a törvény ellenkező rendelkezésének hiányában okszerűen következik, hogy a felebbviteli bíróságok is kell, hogy jogosítva legyenek azokban az esetekben, melyekben az idézett tcz. 95 és 96. §§. értelmében bíráskodni hivatvák, a bizonyításnak ezt a módját alkalmazni, a nélkül, hogy e tekintetben a perjogban a rendes bíróságok előtti eljárásra vonatkozólag megállapított szabá­lyokhoz kötve volnának. — Eme felebbviteli bíróságok hatás­körébe tartozik annak a meghatározása is, hogy a nyertes fél részére elsőbiróságilag megállapított perköltségből milyen összeg essék az ügyvesztes fél terhére... ... ... ... .— ... ... 337 Végrehajtási törvény. 29. Az 1881: LX. tcz. 4. ^-ának azon intézkedéséből, hogy az osztrák­magyar monarchia másik államában hozott birói határozat és kötött egyezség alapján ezen állam bíróságainak megkereséseire

Next

/
Oldalképek
Tartalom