Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

8o hivatkozott, a m. kir. Curiának 26. sz. a. hozott teljes ülési polgári döntvénye értelmében, felperes, ki a szerződéstől már az által is elállott, a mennyiben az esedékes második negyedévi dijat ki nem fizette, arra nem is kötelezhető, mert a szerződés a ker. törv. 505. § ának 3. pontja értelmében hatályát veszítette, és mert a most jelzett körülménynél fogva az, váljon felperes a B. alatti váltót tényleg annak kelte napján, tehát a második díjrészlet esedékessé válta után irta-e alá, vagy előbb, a mennyiben a váltó elfogadása a ker. törv. 505. §-nak 3. pontjában követelt fizetést nem pótolja, alperes nem volt jogosított a B. alatti váltót, illetve azon alapuló jogát érvényesíteni, mert a szerződés, melynek alapján a váltó kiállíttatott, hatályát vesztvén, az a váltóra magára is kiterjedt. Alperes azonban annak daczára a váltón látható, egyik közege által, tehát öt kötelezőleg kiállított forgatmánynyal a váltót egy harmadikra forgatta, és 176 frt. 16 kr. tőke és jár. erejéig felperes ellen érvényesítette, mely összeg megfelel a valódiság tekintetében kifogás alá nem vett /. alatti levelében követelt egy negyedévi 56 frt 72 krnyi díjnak levonásával a hátralevő háromnegyedévi dij összegének. A váltószigor alatt lefolyt per keretén belül felperes a I). alatti ítélet szerint ott emelt kifogásait nem érvényesíthette, köteles volt a váltót beváltani, melynek fejében a valódisága tekintetében meg nem támadott, a B. alattin levő nyugta szerint 202 frt 34 krnyi összeget fizetett ; ezen összeg megfizetésére alperes kötelezendő volt, mert nyilvánvaló, hogy felperes azt csakis alperes szerződésellenes eljárása folytán volt köteles fizetni, mely alperesi eljárás által neki okozott kárt alperes megtéríteni köteles ; közömbös lévén az alperes szerződésellenes eljárása folytán felperesre háromlott kárigény megállapításánál az a körülmény, hogy alperes egyáltalán és mily összeggel gazdagodott, avagy a felperes által lefizetett összeg hova fordíttatott, mert a jogérvényes bírói ítélet alapján felperes a jelzett összeget tényleg lefizette és pedig a nélkül, hogy arra az alperessel kötött szerződés értelmében köteles lett volna, de az elleni jogos kifogását, a már hivatkozott ítélet szerint, sikerrel nem érvényesíthette. Kétséget nem szenved, hogy alperes ténykedése folytán fel-