Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

56 tása körül elkövetett mulasztása nyilvánvaló, őt, mintáz 5129/qi. számú kérvényhez A/Il., B/ll. a. csatolt okiratok által igazolt hitelező U. Vilmos jogutódát az öröklött vagyon erejéig, de csak a tőke és annak járulékai megfizetésében kellett elmarasztalni, mert felperesnek módjában állott volna az egész feltételes tarto­zását, melyért jót állott, kifizetni, vagy jogainak fentartásával birói letétbe helyezni. Azt pedig, hogy azon időben a követelt tarto­zást vagyoni helyzete nem engedte volna kiegyenlíteni, felperes nem is állítja, következőleg felperes keresetének többi része és a 268 frt 50 krral elutasítandó volt. (1892. évi márczius hó 2. 1915. sz. a.) A nagyváradi kir. itélö tábla: Az elsőbiróság Ítéletének részben való megváltoztatásával alperest arra kötelezi, hogy fel­peres részére 711 frt 32 kr. összeget a saját bármely vagyonából fizessen meg és felperest csak az ezt meghaladó követelésre nézve utasítja el keresetével. Indokok: Felperes az alperes jogelőde által ellene lefolytatott perben mint egyszerű kezes 528 frt 90 kr. tőkeösszeg és 6°/0 kamatának megfizetésére feltételesen, t. i. az esetre köteleztetett csak, ha és a mennyiben alperes jogelőde ezt a követelését az egyenes adósokon behajtani képes nem lenne; de az alperesi jogelőd és a felperes közt fenállott és a fentebbiek szerint itéle­tileg is kimondott kezességi viszonyból folyik az is, hogy alperes jogelődje követelését, mihelyt az esedékessé, illetve az, a mint behajthatóvá vált, az egyenes adósokon behajtani tartozott is, különben ha és a mennyiben az e körül tanúsított mulasztása által felperes kárt szenvedett, felperes felmerült kárának megtérí­tését igényelni jogosítva van, a mint azt különben a kir. Curia a felek közt lejáratott végrehajtás megszüntetése iránti perben már ki is mondotta. Az alperes jogelődje által az egyenes adósok és felperes ellen lefolytatott perben az Ítélet 1873. évi aug. 22-ik napján már jogerőre emelkedett, e napon lett t. i. a m. kir. Curia ítélete peres felek mindenikének kézbesítve és igy alperes jog­előde 1873. évi szept. 7-én megítélt követelése miatt a végrehaj­tást az egyenes adósok ellen már kérhette volna, ezt azonban nem tette, hanem már alperes s mint jogutódja kért végrehajtást és pedig csak 1885 ápr. havában. Kétségtelen tehát, hogy a kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom