Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)
3i csőd hatálya alól, az ennek a czégnek üzletében létezett vagyon jogtalanul el nem vonható ; tekintve, hogy a felperesi kereset visszakövetelési jogalapon nyugszik, s ekkép az a körülmény, hogy felperes keresetében a tulajdonjog megállapítását kérelmezte, a visszakövetelési igény elismerésének megtagadására indokul nem szolgálhat: felperesnek igényét bíróilag el kellett ismerni, s ennek folyományául, az ítélet rendelkező részéhez képest kellett határozni. A budapesti kir. ítélő tábla következő ítéletet hozott: A kir. itélö tábla az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperesnek a kereseti zár-kérelem hibás voltára, ugy a kereseti jogalap állítólagos megváltoztatására alapított érveléseit az elsöbiróság — ide vonatkozó indokolása szerint — helyesen mellőzte. Helyesen fejtette ki az elsöbiróság azt is, hogy a H. a. csatolt czégjegyzék-kivonattal igazolt annak a ténynek következtében, melyet a 2V. a. czégjegyzék-kivonat szintén megerősít, hogy a Schulhof Adolf tulajdonát képező «Schulhof Adolf és társa* czégtöl különálló «Schulhof Lipót és társa» czégnek egyedüli tulajdonosa Schulhof Lipót volt, az ellenkezőnek bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy «Schulhof Lipót és társa» czég üzletéhez tartozó, e czégnek üzleti helyiségében leltározott vagyon Schulhof Lipótnak, mint a most nevezett czég egyedüli tulajdonosának képezte tulajdonát; mert az üzlethelyiségben levő s az üzlethez tartozó vagyon az üzlettulajdonos jogos birtokában levőnek tekintendő s mert a jogszerű birtok mellett a tulajdonjog vélelme harczol. Alperesnek az az érvelése, hogy a kérdéses vagyon a részére foganatosított leltározáskor, továbbá a csődnek «Schulhof Lipót és társa» czég ellen megindításakor már nem volt a most nevezett czég jogos birtokában, valamint alperesnek ebből levont következtetései alaposaknak el nem fogadhatók; mert a Schulhof Lipót és társa czég vagyonára elrendelt bűnügyi zárlat és biztosítási végrehajtás, mint csupán biztosítási intézkedések csak arra szolgáltak, hogy a kérdéses vagyon a bűnügy jogerejü befejezéséig a czég szabad rendelkezése alól elvonassék, azok által tehát csak a czégnek, illetve a czégtulajdo-