Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

$5 59Habár már az alapszerződésben is kiköttetett, hogy a vállalkozó az épités helyszínére szállított felszerelési tárgyakra mint kézi zálogokra azok értékének bizonyos százalékáig előleget felvenni lesz jogositva, később azonban egy másik szerződés is létesül, a melynek alapján a vállalkozó a helyszínére már tényleg szállitott és részletesen felsorolt felszerelési tárgyakat kézi zálogul lekötvén, azokra meghatározott összegű előleget nyer, ez az utóbbi jogügylet — illetékezés szempontjából — egészen különálló záloglekötési szerződésnek tekintendő. A záloglekötések után járó fokozatos illeték nem a zálogtárgy, hanem azon kötelezettség értékének alapul vételével fizetendő, a melyért a zálogjog engedtetik. (1893 évi 4835. sz. a.) 60. Oly birói határozat, a melylyel a beavatkozási keresetre vonatkozó iratok a főperbeli iratokhoz csatoltatni rendeltetnek : illetékmentes. (1892 évi 7893. sz. a.) 61. Az ill. dijj. 49. tétel aj pontjában megállapított illetékmentesség, az 1881 : LIX. tcz. 20. §-a alapján benyújtott külön semmiségi keresetek tárgyában hozott ítéletekre is kiterjed. (1892 évi 7282. sz. a.) 62. Zúzda bérbeadásából eredő jövedelem : tökekamat és járadékadó alá esik. (i8q2 évi 9687. sz. a.) 63. Ha a vevő a megvett ingatlanra vonatkozólag még az eladó által kötött haszonbérleti szerződéseket is átvállalván, azok lejártával a bérlők részéről meghatározott értékű termények kiszolgáltatását is igényelheti, a százalékos vételi illeték a vételár teljes összege, esetleg az ingatlan törvényszerű legkisebb értéke alapján fizetendő. Ily esetekben tehát nincs helye annak, hogy a vételárnak a bérlök által kiszolgáltatandó termények értékének megfelelő része