Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

15 támadhatás feltételéül azt köti ki, hogy az, ki a közadóstól biztosítást vagy kielégítést nyer, annak elfogadásakor, a csödnyitási kérvény beadásáról vagy a fizetések megszüntetéséről tudomással birt légyen ; hogy pedig ezen nyert biztosítás vagy kielégítés akár a közadóstól nyújtott kézi zálogadás, fizetés, ujabb kötelezettségvállalás vagy engedményezés, akár a hitelezőknek olyan tényén alapul, mely által az utóbb bekövetkező csődtömeg vagyonából, a többi hitelezők elöl egy közös czélra szolgáló vagyon vonatik el, egészen közömbös dolog, ugy hogy a csődtörvény életbe lépte óta kifejtett birói gyakorlat szerint, a közadós és hitelezője ily nemű ténykedései elbírálásánál a csődtörv. 27. §-ának 2. és 3. pontjai, tekintet nélkül arra, hogy a közadós kereskedő volt-e vagy nem ? egyformán vétetnek irányadóul. Ezek szerint jelen perben is kérdés tárgyát csak az képezheti, hogy közadós mikor szüntette be fizetéseit és hogy alperes 1889 aug. 6-án, midőn zálogjogának bekebelezését eszközölte, birt-e arról tudomással, hogy adósa már akkor fizetéseit beszüntette ? Alperes tagadja, hogy közadós fizetéseit a jelzett időben már beszüntette, ugy hogy arról neki tudomása lett volna, sőt a mennyiben dr. Sch. B. nem kereskedő, de ügyvéd volt, még ha a bekebelezés iránti kérvény benyújtásánál az fizetésképtelen lett volna is, az ő biztosítási jog szerzésre irányzott ténye megtámadható lenne. Ezen alperesi védelem azonban meg nem állhat, mert azonkívül, hogy a követelése alapját képező váltó-lejáratkor fölvett óvás és az általa közadós ellen beadott keresetre hozott birói sommás fizetési meghagyás eredménytelensége már kétségtelenné teszik, hogy alperes közadós fizetésképtelenségét fölismerhette, a felperes által felhívott tanuk közül L. S. és W. K. vallomásaival beigazolást nyert azon felperesi állítás, hogy közadós 1889. aug. 6-án már beszüntette fizetéseit s hogy erről mint köztudomású tényről alperesnek tudnia kellett. L. S. ugyanis azt adja elő, hogy alperes közadóssal már aug. 6-át megelőzőleg egyezkedési tárgyalást folytatott épen az ő közbenjárása mellett és hogy közadós fizetésképtelensége az időben már városszerte köztudomású volt.