Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

347 A közelebbről meg nem határozott eme bíróság alatt csak a hagyatéki bíróság érthető; mert az 1868: LIV. tcz. 37., 563. és 568. §-ainak abban a rendelkezésében, melylyel a hagyaték előleges biztosítására illetékes hatóságok kijelöltettek, felismerhető az a czél, hogy a természeténél fogva veszélynek kitett hagyatéki vagyon mennél elébb biztosítva legyen ; nem szenvedhet tehát kétséget, hogy dz idézett tcz. 588. §-ában általánosságban emiitett bíróság alatt is csak az a bíróság érthető, mely abban a helyzetben van, hogy a hagyaték biztosítása iránt azonnal intézkedhetik, a mint annak a törvényben meghatározott feltétele bekövetkezik. Ebben a helyzetben pedig az eljárás menete szerint egyedül a hagyatéki biróság lehet. A törvény szavai szerint ugyan a biztosítás feltétele a hagyaték peressé váltával következik be, de a joggyakorlat a törvény eme rendelkezését eddig sem szószerinti értelmében alkalmazta, hanem annak alapján a biztosítást legalább is a perreutasitással egyidejűleg elrendelhetőnek tartotta, noha a tapasztalat azt mutatja, hogy a perreutasitást számtalan esetben a per megindítása nem követi. Nem is volna megállható alapja annak a felfogásnak, hogy a hagyaték biztonságát közvetve fenyegető veszély, mely a biztosítási intézkedés okául szolgál, csak abban az időben válik létezővé, mikor az ellentétes igények érvényesítése végett a per megindittatik, hanem kétségtelenül előáll ez a veszély már az által, hogy a hagyatékra egymást részben, vagy egészben kizáró ellentétes igények támasztatnak és azok perenkivüli uton ki nem egyenlíthetők s ekkép a hagyaték vitássá válik; minthogy pedig a hagyaték vitássá válta már a hagyatéki tárgyalás során a hagyatéki bíró előtt nyilvánul : kell, hogy az ennek következtében előálló veszély elhárítására szükséges biztosítási intézkedést maga az eljáró hagyatéki biróság megtehesse ; mert különben az elkésve alkalmazott biztosítási intézkedés sokszor czéltalanná és értelemnélkülivé lenne. Ehhez járul, hogy ellenkező rendelkezés esetében a hagyatéki biróság hatásköréből a zárlati kezelés ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos teendők is elvonatnának, holott alig szenvedhet kétséget, hogy ezeket a teendőket a helyszínéhez közelebb székelő