Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

324 102. A csődtörvény 27. §-ának a fizetések megszüntetésérevonatkozó intézkedései csak kereskedőre alkalmazhatók, mert a csődtörvény 240. §-a szerint a fizetések megszüntetése csak a kereskedőre nézve jár a csőd kérelmezésének kötelességével. A csődtörvény 29. §-a alkalmazásához szükséges, hogy a végrehajtás a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal tudva foganatosittassék. A csődtörvény 27. §-ában szabályozott válságos időalatt szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik eme törvénypont rendelkezései alá, ha a hitelezőnek biztositás követeléséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy anyagi jogi törvény rendelkezésein alapul, ilyetén hitelezői jognak pedig egymagában sem a végrehajtási törvény, sem a telekkönyvi rendtartásalaki jogot tárgyazó szabályai szerint szerzett biztosítás nem tekinthető. Ha tehát a hitelező a biztosítást kizárólag a végrehajtási törvénynek alaki jogot tárgyazó szabályai alapján szerezte a válságos időben, ugy zálogjoga a csődtörvény 27. §-a 3. pontja alapján megtámadható. (1893 november 17. 12217. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Dr. Rosenberg Arnold ügyvéd mint Bückhel János csődtömeg gondnoka felperesnek, Pólya Jakab ügyvéd által képviselt trieszti általános biztosító társulat magyarországi vezérügynöksége alperes ellen biztosítási végrehajtás utján szerzett zálogjog hatálytalanitása iránti megtámadási perében következőleg itélt : Felperes keresetének hely adatik, s a budapesti kir. keresk. és váltó törvényszéknek 1890. évi 56367. számú végzésével elrendelt s a körmendi kir. járásbíróságnak 3308/890. számú végzése folytán alperes trieszti általános biztosító társulat magyarországi vezérügynöksége javára közadós Bückhel János elleni 1859 frt 41 kr. s járulékai erejéig 1890. évi október 17-én Körmenden és Rába-Doroszlón felvett A. és B. alatti jegyzökönyvek