Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

3i3 mily irányban tegyen vallomást. De kitűnik továbbá abból is, hogy a csatolt polgári per adatai szerint peres felek között csak az eladott buza minősége és nem a buza elzsákolása körüli eljárás képezte vita tárgyát, és hogy a hamis tanuzásra rábírás a polgári perben nem is történhetett, annak határozott bizonyítékául szolgál az a körülmény, hogy Gulyás György 1891 január 21-én lett a polgári perben kihallgatva, a vizsgálat során pedig jóval később, vagyis 1891. évi márczius 5-én, s ekkor tette a valóságnak meg nem felelő vallomást. Ezek alapján ugy a hamis tanuzásra reábirás, mint az, hogy Gulyás György tanú nem a polgári perben, hanem a vádlott ellen folyamatba tett bűnügyben biratott hamis tanuzásra vádlott által, igazolva lévén : ugyanazért az elsöbirói Ítélet megváltoztatásával vádlott a Btk. 222. §-ának 1. pontjába ütköző cselekmény miatt bűnösnek volt kimondandó. Tekintettel azonban arra, hogy a kir. ügyész Írásbeli indítványától eltérőleg, vádlott ellen nem bűntett, hanem vétség miatt emelt vádat a végtárgyaláskor, s ezért a Btk. 20. §-ában a bűntettekre meghatározott büntetés alkalmazásba nem vehető ; ugyanazért a vádlottat terhelő cselekmény a Btk. 92. §-a alapján vétségnek volt minösitendő s vádlott büntetése a jelen ítéletben meghatározott enyhébb nemben volt kiszabandó. (1892 márczius 22. 2767. sz. a.) A kir. Curia: A kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: A kiderített tényállásból kitűnik, hogy a Grün Jakab által id. Medvegy Istvántól megvett búzának átadása alkalmával, a panaszos megbízottja Pollák Albert azonnal észrevette, hogy a szállított buza nem felel meg a kikötött minőségnek és az rostaaljjal meg van keverve ; továbbá, hogy a megbízott három zsák buza kiöntése után a többi készletnek átvételét megtagadta és az eladó vádlottat elutasította. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a panasz tárgyát képező ügylet körül ravasz fondorlattal kapcsolatos megkárosítás létre nem jött, s így id. Medvegy István ténykedésében a Btk. 379. §-ában körülirt csalás alkatelemei hiányzanak, hanem igen is fenforog a vétel, mint kereskedelmi ügylet körül felmerült az a kifogás, a melyre nézve a kereskedelmi törvény 348. §-a a vevőnek kártéri-