Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

299 A szegedi kir. itélö tábla: Az elsöbiróság ítélete megváltoztatik s felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az özvegyi jog a családi viszonyban találja alapját és a házasfelek együttélésének, illetve a nőnek a házi viszonyból folyó kötelmei teljesítésének a folyománya. Abban az esetben tehát, ha a nő férjének hibáján kivül férjével a házasságot nem folytatja, söt mennyiben az öt kötelező hűséget is megszegi, és másrészt nem igazoltatik, hogy a férj a vele szemben elkövetett hűtlenséget nejének megbocsátotta és vele a házasságot folytatta, a nő elveszti az özvegyi joghoz való igényét, mert a házasságból folyó kötelmeit nem teljesítvén, a megfelelő jogokra nem tarthat igényt halála után. Minthogy pedig a tanuk vallomásával és a csatolt lelkészi bizonylatokkal bizonyítva van, hogy az örökhagyó férj szelíd természetű ember lévén, a különélésre okot nem szolgáltatott, sőt az őt ok nélkül elhagyott nejét ismételten kérte a visszatérésre, mit ez mindannyiszor makacsul megtagadott, s minthogy a felperes vadházasságban is élt, és igy minthogy ezek szerint a férje iránt tartozó hűséget is megszegte, kellett az elsöbiróság ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani. A kir. Curia: A másodbiróság fentebb idézett számú s keletű felebbezett Ítélete indokai alapján helybenhagyatik. 92. Az 1881: LX. tcz.-nek a zárlatot tárgyazó fejezete igénykeresetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, zárlat esetében a 92. §-ban meghatározott igénykeresetnek helye nem lehet. (1893 szeptember 14. 7715. sz. a.) A zsombolyai kir. járásbíróság: Tekintve, hogy felsőbb bíróságaink elvi határozatai szerint (curiai döntvény 1042/83. sz.) zárlat folytán igénykeresetnek helye nincs; s tekintve, hogy a zárlat által sérelmet szenvedett személy sérelme orvoslását az 1881 : LX. tcz. 216. §. analógiájánál fogva csak zárlatmegszüntetési vagy rendes tulajdonper utján érvényesítheti; tekintve végre, hogy az ily természetű perek elbírálása nem a kir. járásbirósá-