Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

233 tával, habár az indok tekintetében félrevezetett, tehát téves tudtával és ezen téves tudat által irányzott, de tényleg létezett akaratával, következőleg az illető felügyelőnek, «beegyezésével» foganatosíttatott; tekintve, hogy a felhozott körülmény a «beegyezés», a lopás lehetőségét akadályozó, azzal egyenes ellentétben levő kriteriont állapit meg: mindkét alsóbb bíróságnak a vádbeli cselekményeket lopássá minősítő ítéletét, mint a minősítést illetőleg a Btk. 332. §-ának nem helyes értelmezésén alapulókat meg kellett változtatni. Tekintve ezek után, hogy vádlottak egyéni minőségükre nézve félrevezették a felügyelő városi közegeket; tekintve, hogy a vízvezetéki viszonyokat és a kérdéses iskolai helyiségekben létezett felügyeleti helyzetet kifürkészve, ebbeli ismeretük ravasz felhasználásával vezették félre az illető felügyelöket ; tekintve, hogy ezen ravasz fondorlat képezte azon elhatározó indokot, mely a megtévesztett felügyelő közegeket reá birta, hogy a kérdéses csapok, ventillek, uszó golyóknak vádlottak általi leszedését elnézték és azoknak elvitelét meg nem akadályozták, abba tehát beegyeztek ; tekintve, hogy ez által a fővárosnak kétségtelenül kár okoztatott; tekintve, hogy az imént kiemelt körülmények kimerítik a csalásnak a Btk. 379. §-ában meghatározott ismérveit: vádlottak cselekményei nem a lopás, hanem a büntetendő csalásnak, s a mely esetben a megkezdett csalás be nem fejeztethetett, a csalás kísérletének fogalma alá esnek. Nem zárja ki a csalást azon körülmény, hogy a fenforgó esetekben a tényleg megkárosított fő- és székváros, a tévedésbe ejtett személyek pedig az emiitett felügyelők lévén : physikai szempontból nem «annaki okoztatott kár, a ki tévedésbe ejtetett ; tekintve ugyanis, a mint ez már a kir. Curia által számtalanszor kifejtetett, a Btk. 379. íjában foglalt azon kitétel alatt: tannak vagyoni kárt okoz», nem a megtévesztett és a károsított physikai személy azonossága, a mi a fenforgó esetben már azért sem lehetséges, mert a károsított személy jogi személyiség, nem pedig physikai személy, hanem oly viszony értetik, mely