Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

225 Roth Tóbiás bejegyzett kereskedő ellen a csőd 1889 július 17 én nyittatott meg, az özv. Schweiger Zsigmondné javára Roth Tóbiás ellen elrendelt kielégítési végrehajtás pedig 1889 jul. 9-én foganatosíttatott és pedig akként, hogy Roth Tóbiás összes áruczikkei lefoglaltatván, az azok elhelyezésére szolgáló bolthelyiség kulcsait az eljárt bir. végrehajtó vette magához. A midőn tehát 1889 aug. 17-én özv. Schweiger Zsigmondné alperesre ezen ekként szerzett zálogjogot is átruházta és alperes ezen átruházást elfogadta, Roth Tóbiás az ellene 1889 jul. 9-én vezetett kielégítési végrehajtásnak foganatositásakor kétségtelenül és mindenki által felismerhetőleg nemcsak fizetéseit szüntette meg, a mi által már akkor beállott reá nézve az az időpont, melytől kezdve vagyonát végrehajtás utján sem vonhatta el egyik hitelező a többiek elöl, hanem ellene már a csőd is megnyittatott. Az is kétségtelen tény, hogy az átruházó özv. Schweiger Zsigmondné által szerzett végrehajtási zálogjog a fentebb emiitett szempontnál fogva hatályában megtámadtatott és az a nevezett átruházó ellen külön lefolyt perben hozott jogerejü Ítélettel ezen átruházóval szemben is a csődhitelezők irányában hatálytalaníttatott; e szerint tehát nem forog fen oly eset, melyben a jogelődnek utóbb engedmény tárgyává tett eredeti jogszerzése megtámadhatlan és igy érvényben fenálló volna. Tekintve már most, hogy alperesnek — a jogutódnak — már magából a szabályszerűen közzétett hivatalos csödhirdetményböl, melynek nem tudásával magát nem mentheti, tudnia kellett, hogy Roth Tóbiás kereskedő volt, kinek csődbejutása folytán, tehát az ellene 8 nappal a csődnyitás előtt vezetett kielégítési végrehajtás, a melylyel szerzett zálogjog alperesre a csődnyitás után ruháztatott át, megtámadás esetében hatálytalanná válik és a lefoglalt tárgyak a közadós csődtömegére szállnak vissza ; tekintve, hogy ezek szerint alperessel szemben, kiről fel kellett azt tenni, hogy az engedményi okiratban részletesen körülirt átruházott zálogjogszerzésnek közelebbi körülményeit ismerte {csődt. 36. §.), bizonyítottnak fogadandó el, hogy az átruházáskor tudta, miként ugy az ő, valamint jogelődjének ténye által a csődtömeghez tartozó vagyonnak a csődhitelezők elől való elvonása és ezzel a csődhitelezőknek megkárosítása czéloztatik : Döntvénytár uj folyam. XXXVII. 15