Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)
222 között keletkezett adóssági ügylet utóbb nevezett részéről hitelezői kijátszása végett köttetett, határozottan tagadja és felperes ezen tagadásával szemben a csődt. 35. §. 1. pontja értelmében őt kötelező perrendszerii bizonyítékokat felhozni mulasztotta. A végiratban egyéb bizonyíték hiányában kinált főeskü általi bizonyításnak pedig az általános perrendt. 230. §. szerint hely nem adható. (1892 ápr. 13. 1345. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A mennyiben az elsöbiróság felperest keresetének az özv. Schweiger Zsigmondné és alperes között létrejött engedményezési ügylet megtámadására irányuló részével elutasította, ítéletét azért kellett helybenhagyni; mert a csődt. I. része III. fejezete szerint csak a közadósnak ott felsorolt ügyletei és jogcselekményei képezhetik a csődtömeg képviselete részéről megtámadás tárgyát, már pedig az az ügylet, hogy özv. Schweiger Zsigmondné a közadós ellen fenálló követelését zálogjogával együtt alperesnek engedményezte, kizárólag a most nevezett engedményező és engedményesnek, nem pedig a közadósnak képezi jogcselekményét. Abban a részében pedig, mely által a felperes a kereset kiegészítéséül pótlólag az 1890 febr. 28-i tárgyalás alkalmával, az ellenirat beadása előtt és igy a prdts 68. §-ának megfelelő módon és időben előterjesztett, azzal a további kereseti kérelmével is elutasittatott, hogy az özv. Schweiger Zsigmondné által a közadós ellen szerzett és alperesnek engedményezett végrehajtási zálogjog is a csödhitelezökkel szemben hatálytalannak nyilvánittassék, az elsöbiróság Ítéletét azért kellett helybenhagyni, mert a csődtörvény szerint a megtámadási jog a csődnyitás napjától számított 6 hó alatt elévül ; mert alperes ezen az alapon elévülési kifogással élt; továbbá, mert az i8qo. évi jan. gén és igy a csődnyitás napjától vagyis 1889 jul. 17-töl számított 6 hónapon belül beadott 106/90. sz. a. kereset kizárólag az engedményezési ügyletnek és következményeinek megtámadására irányul; ellenben a végrehajtási zálogjognak, mely nem képezi az 1889 aug. 17-én létrejött engedményezésnek következményét, hanem felperes előadása szerint 1889 jul. 9-én és igy az engedményezést megelőzőleg keletkezett megtámadására irányozva nincs, mert a végrehajtási zálog-