Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

2ig értelmében első sorban nem a perbeli felek kereskedői minősége, hanem az határozván, vájjon a kereset alapját képező ügylet kereskedelmi ügyletnek tekintendő-e, miután a fenforgó esetben annak daczára, hogy mindkét fél kereskedő, az 1881. évi 60. tcz. 202. §-ára támasztott kereseti követelés az 1875 : XXXVII. tcz. 258. §-a r., 2. és 4. pontja s illetve a 259., 260. és 261. §-ai által érintett kereskedelmi ügyletből eredetinek nem tekinthető és ezen azon körülmény mit sem változtat, hogy felperes jelzálogi követelése állítólag kereskedelmi ügyletből keletkezett: ugyan­azért az eljáró biróság mint keresk. bíróság a kereseti követelés elbírálására hatáskörrel (tárgyi illetőséggel) nem bir. Minthogy továbbá felperes kártértéritési követelése alperes ellen nem valamely szerződésszerű teljesítési kötelezettség el­mulasztásából ered s ennélfogva a fenforgó esetben az 1868. évi LIV. tcz. 35. §-ának i-ső bekezdése zsinórmértékül szolgálni nem alkalmas, de nem alkalmazható u. a. §. második bekezdése sem, mert felperes azon egyoldalú cselekménye, hogy alperes elleni kártérítési igényét még a bírói megállapítás és megítélés előtt üzleti könyveibe bevezette, a kereseti követelést könyvkivonati követeléssé nem minősíti és ennélfogva annak perelhetőségét azon hely bírósága előtt, hol a könyvek vitetnek, nem eredmé­nyezheti, ugyanazért alperesnek a biróság helyi illetékessége ellen emelt kifogása folytán, a kereset elbírálására a kir. törvény­szék helyi illetőséggel nem bir. A m. kir. Curia: A felfolyamodás visszautasittatik ; mert a másodfokú bíróságnak neheztelt végzése, tekintettel arra, hogy nem forog fen oly eset, melyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, nem tartozik azon végzések közé, melyek ellen az 1881. évi LIX. tcz. 5Q. §-a értelmében további felfolya­modással lehet élni. # = Ezen kérdés vitás és a Curia nem mondhat benne véle­ményt, mert helyi illetőség kérdésében a másodbiróság végérvé­nyesen határoz. A fentihez hasonlóan határozott a budapesti tábla 3671/82. szám alatt kimondta, hogy a kártérítési természetű követelés könyvkivonati követelésnek nem tekinthető, miután a

Next

/
Oldalképek
Tartalom