Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

215 mert e részben nem tesz különbséget az, vajon az eljáró tőzsdei bíróság az eskü letételére maga elé tüz-e ki határnapot vagy az eskü kivétele végett más bíróságot keres-e meg, mivel e tekintetben a törvényben megkülönböztetés téve nincs. (1803 május 10. 1827. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése, a benne felhozott indokoknál foga annyival inkább helybenhagyatik, mert az 1881 : LIX. tcz. 61. §-ának a 97. §-al való egybevetéséből kétségtelen, hogy a törvényhozó nem akarta az igazolást a kivételes bíróságok hatáskörébe utalt perekben mindazon esetekre kiterjeszteni, a mely esetekben a rendes bíróságok eljárása alá tartozó perekben a 61. §. értelmében igazolásnak helye van, hanem az igazolást csakis a 97. §-ban tüzetesen megjelölt 2 esetre szorította ; már pedig ez utóbbiak közt az eskületételi határnapnak elmulasztása ugy, a miként az a 61. § ban kifejezetten megjelöltetett, felvéve nincs ; s mert e szerint az eljáró kivételes bíróság oly kérdésben határozván, mely az ö hatáskörébe nem tartozik, e részbeni határozatával törvényes hatáskörét nyilván túllépte stb. = Elvi jelentőségű határozat, mely most első ízben hozatott. 61. Felhívási perben a főesküvel való bizonyításnak az 1868. LIV. tcz. 22i. §-ának ama rendelkezése, hogy esküvel való bizonyitás csak végitélet által rendelhető el, útjában nem áll, noha az a kérdés, tartozik-e a felhivott számot adni, végzéssel döntendö el, mert ez a végzés érdemleges kérdést dönt el és véghatározat jellegével bir. (1893 október 3. 1113. sz. a.) A s.-a.-újhelyi kir. törvényszék: Alperes számadási kötelezettsége arról az üzletről, melyet F. I-val 1874. évtől 1885. július hónapig folytatott, feltétlenül megállapíttatik, — az 1885. július 1 tői folytatott üzletre nézve azon esetre, ha alperes leteendi a főesküt arra : «nem való, hogy R. A-t 1885. július hónaptól fogva