Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)
201 kétségtelen, hogy a magánokirathamisitásra a törvény szerint megállapított büntetés — ezen cselekménynek a csaláshoz viszonyított bünelemei csekélyebb számához képest csekélyebb, mint a csalásé, a minek megfelel egyébiránt a törvény positiv rendelkezése is, mely a 383. §-ban a csalás bűntettére öt évig terjedhető börtönbüntetést és 2000 frt pénzbüntetést állapit meg, mig a magánokirathamisitásnak bűntettére a Btk. 402. §-ában rendelt szabadságvesztésbüntetés csakis három évig tartható börtönig terjed ; tekintve, hogy ezzel előtérbe nyomul a Btk. egész területén végigvonuló rendszerből egyenesen leszármazó azon következmény, mely szerint az esetben, ha a hamis magánokirattal tényleg vagyoni kár okoztatik, és ezen körülmény mellett is a tettes egyedül a Btk. 401. §-ában meghatározott bűntettben mondatnék ki bűnösnek és ehhez képest állapíttatnék meg büntetése : az általa tényleg elkövetett egész cselekmény nem lenne átfoglalva az ítélet által ; az elkövetett bűntett tehát nem egész terjedelmében, nem valamennyi elemére nézve találná megszüntető hatályát és kiegyenlítését az Ítéletben, mert az okozott vagyoni kár ki levén hagyva a retributiónak megszüntető és engesztelő foglalatjából, ezen lényeges elem elenyésztelenül és büntetlenül továbbra is fenhagyatnék, a mi által megdöntetnék a büntető ítélet és a büntetés elvi jelentősége és fensőbb ethikai rendeltetése ; tekintve viszont, hogy habár a magánokirathamisitásnak a csalással való egyesítésében a büntetést illetőleg nem állt elő szükségszerüleg a most emiitett helytelenség és igazságtalanság ; mindazonáltal az esetben is felismerhető a két jogi érték megtámadását tartalmazó kettős cselekvőség csakis az egyikének kifejezése az ítéletben; tehát csakis az egyiknek eltörlötté és elenyészetté kijelentése az itéletileg csupán erre meghatározott büntetés által; tekintve, hogy az előrebocsátottak a csalás és az okirathamitás külön-külön büntetendő voltát mutatván ki s e kettőnek egyesítése sem a Btk.-ben, sem az ennek alapját képező büntetőjogi esetekben nem találna igazolást: teljesen hiányzik minden elfogadható elv, melynek alkalmazásával a két heterogén jogsértés egy büntetendő cselekménynyé lehetne olvasztható;