Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

177 mellett 1887. évi augusztus i-töl 1891. évi márczius végéig mint a nevezett községi jegyző által felfogadott irnok volt alkalmazva. Ezen idő alatt Kósa Gavrilla megkeresése folytán 1891. évi ápril 21-én kelt községi vagyoni bizonyítványt és egy kataszteri birtokivet és az 1891. évi május 20-án kelt községi vagyoni bizonyítványt kölcsönszerzés czéljából állított ki részére, mely bizonyítványok és birtokiv Darabantin János biró és Reichart Kálmán jegyző aláírásával elláttattak és így meghamisittattak. Vádlott tagadta, miszerint ezen iratokat ö készitette volna és hogy azokat Kósa Gavrillának átadta volna, azt azonban maga is valónak tartotta, hogy az aláírások nem Reichart Kálmántól szár máznak és hogy a bizonyítványok és birtokiv irása nagyon hasonlít az ö írásához. Ezen tagadása ellenében Kósa Gavrilla ugy a vizsgálat, valamint a végtárgyalás során határozottan vallotta, miszerint azokat Karácsonyi Lajos készitette és adta át neki. E mellett bizonyít az a körülmény is, hogy Reichart Kálmán tanuként kihallgatott jegyző ezen iratokban foglalt irást Karácsonyi Lajos írásának ismerte fel. Ezenfelül a vádlottal felvett próbairás és a hamisnak állított bizonyítványok a birtokivben foglalt írás összehasonlításából a kihallgatott szakértők egybehangzó véleménye szerint nemcsak a vonások hasonlatossága, hanem az irás fekvése és a betűk egybevetéséből a bíróság által is constatáltatott, hogy azok egy és ugyanazon irás, illetőleg Karácsonyi Lajos irását képezik. Minthogy pedig azoknak tartalma szerint oly tények bizonyittattak, melyek a községi elöljáróság illetőségi körébe tartóz nak, tehát közokiratoknak tekintendők, a melyben foglalt adatok a valóságnak meg nem felelnek, tehát hamisaknak tekintendők és minthogy ez által harmadik személyekre jogsérelem ténylep hárult, ezeknél fogva vádlott cselekménye a Btk. 391. § a szerint minősülő három rendbeli közokirathamisitás bűntettének tény álladékát képezi, a mennyiben ugy a fentérintett két vagyoni bizonyítvány, valamint a kataszteri birtokiv hamis adatokat tartalmaz. A büntetés kiszabásánál, mint enyhítő körülmény figyelem bt; vétetett, hogy cselekményéből haszon nem hárult rá és azon kár, Döntvénytár uj folyam. XXXVII. J2