Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

122 Egyidejűleg megkeresi a kir. törvényszék a jászberényi kir. járásbíróságot, hogy az általa a f. hó 4-én átvett 1460/93. sz. a. végzés folytán csődbejutott Reich Pál elleni végrehajtási ügyben a további lépéseket függeszsze fel, s a netán hozzá bemutatott árverési összegnek a kir. törvényszék mint csődbírósághoz leendő átutalása iránt intézkedjék. (1893 február 9. 2268/P. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a büntető bíróság megkeresésének és a közadós ellen folytatott végrehajtási ügyekben megtartott árverésen befolyt vételárnak a jászberényi kir. járásbíróságtól a csődbírósághoz való áttételének helyét nem találja, a felfolyamodásban annak költségeiben az eljárt csődbíróság marasztalása iránt előterjesztett kérelemnek pedig helyt nem ád. Indokok: Minthogy a csődtörvény 13. §-a értelmében a csödnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálogjognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesítését a csődnyitás nem gátolja, a végrehajtásilag lefoglalt — bár a csődtömeghez leltározott — ingókat tehát a csődnyitás hatálya előtt a végrehajtási zálogjogot nyert hitelező az 1881. LX. tcz. szabályai szerint a csödnyitás hatályának kezdete után is követelésének kielégítése czéljából elárvereztetni jogosítva van, minthogy ekként az által, hogy a csődtömeghez leltározott ingóságokat a jászberényi kir. járásbíróság kiküldötte Wohl Karolina, Milhofifer és Steinfeld czég, Harkai Ede és Grünhut Károly hitelezők, mint a közadós ellen a csődnyitás hatályának kezdete előtt az ingókra végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtatók követelésének kielégítése czéljából a csödnyitás hatályának kezdete után elárverezte, büntetendő cselekmény, jelesül bírói zártörés el nem követtetett és magában az, hogy az árverésen az ingók becsértéküknél kisebb árért adattak el, ez büntetendő cselekmény fenforgására való következtetésre szintén nem szolgálhat alapul. Minthogy a végrehajtási eljárás folyamán elárverezett ingóságokért befolyt vételárra nézve az intézkedés az 1881. évi LX. tcz. 18. §-a értelmében a végrehajtást foganatosító kir. járásbíróság, nem pedig a csődbíróság hatáskörébe tartozik, és minthogy ezek szerint sem a büntető-bíróság megkeresésére, sem arra, hogy az elárverezett ingóságokért befolyt vételár az annak felosztására