Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

96 A kolozsvári kir. itélő tábla: A sértett feleknek felebbezését hivatalból visszautasítja; mert ugy a magán-, valamint a közokirathamisitás büntette hivatalból üldözendő büntetendő cselekményt képezvén, a kir. törvényszéknek megszüntető határozata ellen a bpts 202. §. szerint a sértett feleket felebbezési jog nem illeti meg. (1892. évi nov. 28. 3606. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy már ezen kir. Curiának az 1881. évi május 27-én hozott 94. és Q6. sz. döntvényei szerint is, a magyar állam területének egy részén még hatályban levő 1853. évi ausztriai büntető perrendtartásnak, a sértett vagy károsult fél felebbezési jogának kizárását tárgyazó határozatai csak annyiban nyilváníttattak hatályban levőknek, a mennyiben ujabb törvény vagy a járásbíróság előtti büntető eljárást szabályozó miniszteri rendelet ellenkező vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmaz ; tekintve, hogy a magyar Btk. életbeléptetése folytán az 1853. évi ausztriai Btk.-nek a magánvádra üldözendő esetei is nagyobb kiterjedést nyertek ; tekintve, hogy a felebbezések korlátozására nézve az 1880^ XXXVII. tcz. 45. §-ának, valamint az 1883 : VI. tcz. eseteiben nem az ausztriai Btk. szabványai, hanem az idézett hazai törvények az irányadók ; tekintve, hogy a járásbíróság előtti büntető eljárást szabályozó 1880. évi min. rendelet 25—30. §-ai szerint a hivatalból üldözendő vétség vagy kihágás által jogaiban sértett fél is ezen cselekményeket nemcsak feljelenteni, de ha azt a kir. ügyész vagy a kir. járásbíróság elvetné, az ellen felebbezéssel élhet; tekintve, hogy midőn a járásbíróságok előtt tárgyalt vétségek és kihágások eseteiben, az ország azon részében is, a melyben az ausztriai bpts még hatályban áll, a sértett félnek ily felebbezési jogkör biztosíttatott; az 1880: XXXVII. tcz. 45. §-a értelmében büntettek s a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt vétségek eseteiben sem zárható ki a sértett fél az eljárás megszüntetését kimondó törvényszéki végzés elleni felebbezéstől azon határok között, melyek a m. kir. Curiának 63. számú döntvényében körvonaloztattak, annál kevésbé, mivel az 1853. évi ausztriai büntetőkönyvi rendtartás 202. §. oly korlátozásról nem szól: