Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

s9 Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A ker. törv. a részvényesek érdekének megóvása végett számos alaki rendelkezést tartalmaz, melyeknek közös czélja az, hogy a részvényesek valódi akarata a közgyűlésen érvényre juthasson s meg legyenek óva másrészt oly indítványok okozta meglepetéstől, melyek iránt előlegesen tájékozva nem lettek. Ily intézkedéseket tartalmaz nevezetesen a törvény 177. §-a, a midőn rendeli, hogy a közgyűlés tárgyai minden meghivóban kitétessenek. Bizonyos az is, hogy a részvénytársaságoknak jogukban áll ezen garantiális intézkedéseket alapszabályaikban a törvény keretén belül bővebben kifejteni, az általános törvényes rendelkezéseket azok szellemében részletes határozatokkal pótolni, mely alapszabálybeli intézkedések a részvényesekre és az igazgatóságra ép oly kötelezők, mint maga a törvény. Bizonyos végre az is, hogy minden garantiális rendelkezések jogi természetükhöz képest szoros magyarázatot igényelnek és opportunisticus felfogást sem pro, sem contra nem tűrnek ; mert a menynyire félelmes lehetne a tág magyarázat az egyes részvényesre, ép oly káros lehetne a részvényesek összes érdekére az, ha általa a biró az egyes részvényesnek módot nyújtana arra, hogy ha a közgyűlés határozatainak megsemmisítését kinyervén, ezt elegendő törvényes alap nélkül kieszközölhessék. Közömbös tehát: üdvös vagy sérelmes-e a megtámadott határozat ? kis vagy nagy szótöbbséggel hozatott-e ? mily módon lett az igazgatóság indítványa a közgyűlésre előkészítve ? Itt és a jelen perben is egyedül az képezi elbírálás tárgyát, vajon az A. alatti meghívó, melynek felperes által vitatott szabálytalanságára van a kereset alapítva, megfelel-e az alkalmazandónak kimondott szoros magyarázat szerint a törvény és az intézeti alapszabályok alaki rendelkezéseinek. Erre nézve a bíróság akként van meggyőződve, hogy a neheztelt A. a. meghívó egyik pontja a másikkal összefüggésben van, egymást kiegészíti és törvényszerűség kérdésében egymás nélkül nem bírálható. Ha ily módon figyelembe veszszük, az első pont a vezérigazgató elhatározását s az e miatt szükségesekké vált és az igazgatóság és felügyelő-bizottság által javaslatba hozandó intézkedések