Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

7i zöttük régi idők óta fenáll, az vélelmeztetik, hogy a közös bir­tokukban talált vagyon a férj, vagyis végrehajtást szenvedett tulajdonát képezi. Ezen vélelemmel szemben igénylő felperesnő tartozott volna kimutatni azt, hogy a 369/91. sz. iratoknál fekvő B. a. ajándékozási szerződésben foglalt, de különösen, hogy a végrehajtás alá vett ingóságok az ő külön vagyonából származó pénzen szereztettek. Minthogy azonban felperesnő azt nem bizo­nyította, őt keresetével el kellett utasítani, mert valónak mutatko­zik ug>an, hogy a követelés, melynek fejében a végrehajtás el­rendeltetett, az érintett ajándékozási szerződés kelte idejében még fen nem állott, mindazonáltal ezen esetben az alperest illetett külön vagyon kimutatása nélkül csupán a B. a. alapján felpe­resnő igénye annál kevésbé volt megállapítható, mert a C. alat­tival maga felperesnő igazolja, hogy a lefoglalt ingóságok azon timáriizlethez tartoznak, a mely felperesnő nevén áll, de a mely­nek végrehajtást szenvedett az üzletvezetője, vagyis oly személy, a ki munkájával a lefoglalt ingóságokat előállította. Egész más jogi szempont alá esnék, ha foglalás alá nem kizárólag az emii­tett timárüzlet köréhez tartozó, hanem az ajándékozási szerző­désben felsorolt egyéb ingóságok vétettek volna, mert csak ez esetben hivatkozhatnék felperesnő több sikerrel a C. alattira. Tekintettel arra, hogy a lefoglalt összes ingóságok s közöttük a kocsi is, mint a timárüzlethez tartozó dolgok szállításához szük­séges, kétségtelenül a timárüzlethez tartoznak, a felajánlott főes­küvel való bizonyítás, hogy végrehajtató által végrehajtást szen­vedett részéről kiállított váltó ellenében küldött áruk timárüzletre használtattak fel, nem volt alkalmazható (prts 231. §.). A felho­zottaknál fogva az a körülmény, hogy az ajándékozási szerződés­ben foglalt ingóságok felperesnőnek tényleg átadva lettek, szintén nem vehető a kereset megállapításának alapjául, nem még azért sem, mert a kihallgatott tanuk egyhangúlag igazolják, hogy az ajándékozási szerződésbeli vagyonon kívül végrehajtást szenvedett egyéb vagyonnal nem birt. (1891 decz. 21. 4063. sz. a.) A temesvári kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság ítéletét meg­változtatja, s az 1891 január hó 26-án felvett biztosítási jkv szerint 1—4. tétel alatt lefoglalt ingóságokat a birói zár alól feloldja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom