Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

66 a fent már idézett törvény §-ai alapján felperesnek megítélni és jelen per további kimenetelét a hozománybeli iooo frtnak a fentebbi 596 frtot meghaladó 404 frt többletére nézve, ennek letételétől, illetve le nem tételétől függővé tenni kellett. Alperes viszonkeresetének részben hely adandó és felperes a viszonkeresetbe vett ingóságok közül az Ítélet rendelkező részében felsorolt 1—5., 7 —12. tételszám alattiaknak természetbeni visszaadására kötelezendő volt, mert felperes beismeri a 4., 5., 7., 8., 9., 11. és 12. tételszámok alatti ingóságoknak természetbeni nála létezését s miután felperes nem is állítja, annál kevésbé igazolja azt, hogy ezek az ő tulajdonát képeznék, sőt ezeknek a hozomány visszaadása esetében felperes alperes részére való kiadására a per során magát kötelezte — az által ezeknek a háztartásba alperesileg vitatott behozatalát beismertnek tekintendő, továbbá, mert az 1 , 2., 3. és 10. tételszám alatti ingóságokra nézve felperes tagadása ellenében azon állításának igazolására, hogy ö ezeket felperessel történt egybekelése alkalmával a maga és nem felperes részére, fivéreitől ajándékba kapta, alperes a tanuknak a döntő körülményekre vonatkozólag tett egybehangzó vallomásaival teljes bizonyítékot szolgáltatván, ezekre nézve alperesnek kizárólagos tulajdona kétségtelen. Ha azonban ezen ingóságokat felperes alperesnek természetben ki nem adná, ez esetre alperesnek ezen ingóságok becsértéke meghatározása végett a prtás 237. §-a értelmében a becslő esküt az alperesileg 160 írtban felszámított becsértéknél kisebb összegre való letehetésének kimondása mellett megítélni kellett. Ellenben alperes a 6. tételszám alatti ingóságokra és a viszonkövetelésbe hozott és az ellenirat 1. tétele alá nem foglaltra nézve viszonkeresetével feltétlenül elutasítandó volt, mert alperes felperesnek azon állítását, hogy a pénzt ő adta alperesnek, viszonválaszában, mint az ezen állítást tartalmazó felperesi válaszra következő közvetlen periratában nem tagadván, felperesnek ezen állítása perrendszerüleg beigazoltnak tekintendő. (1891. április 14. 4276. szám alatt.) A budapesti kir. itélö tábla: Az ítélet nem felebbezett részét nem érinti, egyebekben azonban az ítéletet részben megváltoztatja és 1. az alperest végrehajtás terhével feltétlenül köte-