Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

38 számítandó 6°/0 kamatja megfizetésére, nemkülönben az okozott perköltség megtérítésére köteleztessék. Tekintve már most azt, hogy felperes saját beismerése szerint is, a C. alatti váltón alapuló 1300 írt tartozása alperes által az 1874. év folyamán 650 frttal teljesen törlesztetett, a nélkül, hogy ugyanakkor a még hátralékos követelés iránti jogát felperes fentartotta, vagy alperes annak későbbi megfizetésére nézve kötelezettséget vállalt volna, kereseti követelését, tehát alperesnek évekkel később önkényt tett azon ígéretére, miszerint, «ha az Isten megsegiti» az elengedett 650 frtot «hálából» meg fogja fizetni, alapítja ; tekintve, hogy alperesnek ezen nyilatkozata mint teljesen egyoldalú igéret, a fizetésre jogilag kötelezettséget nem képez, mert a peres felek között ezen igéret folytán, habár azt felperes szívesen elfogadta is, alperes tetszésétől függvén igéretét teljesíteni vagy nem teljesíteni, szerződés vagy jogügylet nem keletkezett, ha felperes alperes tagadásával szemben be is bizonyította volna, hogy T. K. alperessel nem saját személyében, hanem a felperesi czég nevében állott üzleti összeköttetésben, hogy a C. alattin alapuló követelés a czéget és nem T. K.-t illette, hogy alperes az elengedett 650 frtnak megfizetését a felperesi czégnek igérte s végre, hogy alperes tett Ígérete után olyan kedvező anyagi viszonyok közé került, melyek ígéretének beváltását anyagi helyzetének lényegesebb érintése nélkül megengedik, felperes minden jogi alapot nélkülöző keresetével feltétlenül elutasitandó, mint pervesztes pedig, az okozott perköltségek megfizetésére kötelezendő volt. A pozsonyi kir. itélő tábla: Az elsőbiróságnak Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete a benne felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik, annyival inkább * mert az alperes által az időpontnak közelebbi meghatározása nélkül tettnek állított feltételes igéret komoly és határozott fizetési szándékkal történtnek nem tekinthető; ez az állítólagos igéret tehát még abban az esetben sem állapithatna meg jogi kötélezettséget, ha annak megtörténte bizonyittatnék is.