Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

letekintve ugyanis, hogy az enyhitö körülményeket, illetőleg az alsóbb fokú bíróságok Ítéleteiben felállított következő tételek: «hogy vádlottak az állami jogrendet kevésbé mélyen sértették meg, továbbá, hogy a megsértett hatósági közegek tekintélye sem oly nagy, hogy ezekkel szemben az ellenszegülés a rosz szándék és elhatározás nagyobb mértékével történnék, enyhitö körülményekül azért nem fogadtathatnak el: mivel a jogrend és ennek fokai megsértésének evaluatiója a törvényhozásnak a törvénykönyv létrehozatalakor eszközlött mérlegezése és meghatározása tárgyát képezvén, midőn ez a törvényhozás a tüzetesen meghatározott büntetendő cselekmény büntetésének minimumát és maximumát meghatározta: ezzel ő az erre egyedül illetékes hatalom egyszersmind megvonta azon átléphetetlen keretet, a mely között a cselekmény objectiv büntartalma, tehát a jogrendnek ezzel való megsértésének súlya, vagyis mértéke a gyakorlatban értékesítendő. Ezen körülmény tehát, mely a cselekmény ismérvei és az ehhez viszonyított büntetés megállapításával már minden irányban s a 89, 90., 91. §§-kal maga a törvény által különösen is értékesítve van: még mint külön enyhitö körülmény, tehát kétszeri értékesítés tárgyát nem képezheti; a mi pedig a bűnös merénylet elhatározásának a hatósági közegek tekintélyének nagyságához mért viszonyítást illeti : erre vonatkozólag sem tartalmaz a Btk. egyetlen oly tételt sem, a mely az általa — a büntetendő cselekményeknek ismérveiben és büntetésükben kifejezett arányosításon és viszonyitáson felül — a törvényben vont kereteknek csakis a törvényhozás által előre nem láthatott viszonyok igazságos számbavehetésére nyitva tartott rendkívüli átléphetésére, tehát a 92. §. alkalmazhatására alapul szolgálhatna ; tekintve, hogy ezek után a Btk. 92. §-a nem alkalmazható : tekintve, hogy Ardelán Vaszalie az ellenszegülésben leginkább kitűnt s mezei lopás miatt is már büntetve volt, ezen vádlott hét havi, Popovics Partena, Urszulenszku Constantin, Kozmesku Dioniszie és Miháleszku Juon vádlottak a 91. §. alkalmazásával egyenként 6 havi börtönre és a 169. §. alapján három évi hivatalvesztésre ítéltetnek, Popovics Petru, Ignea Sámson és Marczesku Filimon vádlottak összbüntetése pedig hivatkozással a 97. §. he-