Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)
154 A másodbiróság Ítéletének többi felebbezett része helybenhagyatik. Indokok: A gyógyítási, temetési és leltározási költségek olyan terhet képeznek, melyet egyedül az örökösök kötelesek viselni, alperes pedig a hagyatéki leltárban felvett ingók fele részét nem örökségképen, hanem mint közszerzeményt nyerte. Alperest tehát a most emiitett költségek viselésére kötelezni egyáltalában nem lehet. Az 1840: VIII. tcz. 18. §-a értelmében alperest özvegyi tartás fejében az örökhagyónak mind ingatlan mind ingó vagyonából »/3 résznek használata illeti. Alperes tehát özvegyi tartása fejében az ingók */3 részének használatát is követelhetné, minthogy azonban alperes lakásul a nagyobb és értékesebb házat nyerte, ez által az ingók V3 részének használatára nézve kielégítve van. A másodbiróság Ítéletének többi felebbezett része felhozott és felhívott indokain felül még azért hagyatott helyben, mert a hagyatéki ügy irataihoz csatolt halálesetfelvétel szerint akkor, midőn örökhagyó Egei Sándor az alperessel házasságra lépett, 1. r. felperes még csak 5 éves volt és igy alperesnek a felebbezésben felhozott azon állítása, hogy örökhagyó az alperessel történt házasságra lépésekor 14 hold földből állott összes vagyonát 1. r. felperesnek átadta, nyilván valótlan. De ha az örökhagyónak házasságra lépésekor vagyona nem lett volna is, a 41 évig tartott házasság alatt vett ingókat és kölcsönadott összegeket az alperes külön vagyonából eredőknek tekinteni csak akkor lehetne, ha alperes ezt bebizonyította volna ; a hozományul, illetve kiházasitásul nyert butornemüeket és egyéb házi felszereléseket pedig alperes az örökhagyó hagyatékából csak akkor követelhetné, ha azok a hagyatékban természetben meg volnának, az ezek elhasználása folytán szerzett hasonnemü ingókat azonban tulajdonaként nem követelheti. Az 1888. évi XXXVI. tcz. 28. §-a értelmében az italmérési jog 1889 ápril i-én megszűnt az ingatlan tartozéka lenni, a hagyatéki leltár 171. tétele alatt ennek értékéül felvett összeget tehát a másodbiróság helyesen állapította meg ingó vagyonnak. Felperesek a hagyatéki ügy tárgyalásakor egyezkedés czéljá-