Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

127 törvény czimében azt mint rendőri kihágásokról szóló büntető­törvénykönyvet jelezte, az 1879: XL. tcz. 1. § a végkikezdésében foglalt korlátozást azonban nem tartalmazta. A képviselőház igazságügyi bizottsága a törvény cziménél a rendőri jelzőt kihagyta és helyette a törvényjavaslat 1. §-át a törvénybe is átment s az itt tárgyalt korlátozást tartalmazó vég­kikezdéssel megtoldotta, jelentésében azonban e változtatást korán sem azzal indokolta, hogy ez által a min. rendelet köre a köz­biztonsági rendészet terére szorittassék, hanem egyedül azzal, hogy miután a törvényjavaslat más nemű (nem rendőri termé­szetű) cselekményeket is minösit kihágásnak, a törvény cziménél a rendőri jelző kihagyatván, a rendeletek terjedelmének szűkebb korlátai kifejezetten legyenek megállapítva. Es ellene szól a törvény megszorító értelmezésének az 1879: XL. tcz. életbeléptetése után kifejtett gyakorlat is. A Rendeletek Tárának tanúsága szerint e törvény hatálya alatt és az 1890 február 20 aki vallás- és közoktatási min. rend. kibo­csátását megelőzőleg számos min. rendelet adatott és hirdettetett ki, mely a közbiztonsági rendészet körén kivül a közigazgatás különféle ágaiban a közrend megóvását czélzó intézkedéseket tar­talmaz és kihágásokat állapit meg a nélkül, hogy e rendeletek törvényessége bárhol kétségbe vonatott volna ; e rendeletek közül a tárgy rokonságánál fogva elég e helyütt felemliteni a vallás- és közoktatási miniszternek 1885 nov. 13-án 1924. sz. a. az izraelita anyakönyv vezetése tárgyában kiadott rendeletét, mely rendelet határozatainak részint az anyakönyvvezetők, részint magánfelek részéről történt megszegését kihágásnak nyilvánítja s mint ilyenre büntetést szab. Mindezeknél fogva a többször felhívott min. rendeletnek törvényessége elismerendő volt. Áttérve a vádlottnak terhére rótt cselekményekre — igazolva van, hogy Horváth István, Hirán György és Hatcsek Károlynak vegyes házasságból származó, vádlott által keresztelt s anya­könyvbe vezetett gyermekeiknek anyakönyvi kivonatai kiadását a köz- és magánérdekek sérelmére megtagadta. Vádlottnak ezen külön akarati elhatározásából származó cselekményei a Btk. 480. § ába ütköző három rendbeli hivatali

Next

/
Oldalképek
Tartalom