Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

II4 Indokok: Az 1874. XVIII. tcz. r ső §-a a vaspályák által okozott testi sértésekért a vaspálya-vállalat felelősségét még azon esetre is megállapítja, ha a vaspálya üzeme a közforgalomnak átadva nem lett, kivéve, ha a vállalat bebizonyítja, hogy a testi sértést elhárithatlan esemény vagy egy harmadik személynek elhárithatlan cselekménye, melyet a vaspálya-társulat megakadályozni képes nem volt, vagy a sérültnek saját hibája okozta. Ebből folyólag a vaspálya-vállalat felelőssége kiterjed a közforgalomba átadás előtt és után okozott sértésekre s a felelősségre befolyással nincsen azon körülmény, hogy a sértett a vaspályavállalattal szerződéses viszonyban nem állott, továbbá az sem, hogy a pálya építését a vaspálya-vállalat egy harmadik által végezteti. Minthogy pedig az A. alatti orvosi bizonyitványnyal és a felek kölcsönös beismerésével, ugy G. F. és B. S. tanuk vallomásával, valamint a XVII. sz. a. csatolt Ítélettel beigazoltaiott azon ténykörülmény, hogy felperes az 1888. évi október 6-án történt vasúti kocsik összeütközése alkalmából testi sértést szenvedett, mely testi sértés felperesnek, mint ezt az A. alatti orvosi bizonylat és szakértők egybehangzó véleménye igazolja, mindenkorra való munkaképtelenségét okozta; minthogy továbbá alperes nem is vitatta, hogy a testi sértést elhárithatlan esemény, vagy egy harmadik egyénnek elhárithatlan cselekménye okozta volna, sőt a XVII, sz. a. ítélettel begyőzetett, hogy az összeütközés az építést vezető mérnök gondatlanságából keletkezett, azon állítása pedig, hogy munkaképtelenségét a hibás gyógykezelés eredményezte volna, a szakértők által megczáfoltatott, mely állítás különben is a sérülésnek folyományát, de nem'ennek okát képezné : mindezeknek folytán, tekintettel arra, hogy a kereset a balesettől számított elévülési határidőn belül adatott be, alperesnek felelősségét megállapítani és azon vidéken fenforgó drágasági viszonyok tekintetbe vételével, a kártérítési összeget évi 360 frtban meghatározni, miután csekélyebb javadalomból hasonló polgári egyénnek fentartása és költsége fedezetet nem találhat és ennek, valamint a kereset beadásáig lejárt részleteknek a kereset beadásától számított 6% kamatainak a hivatkozott törvényczik 4. §-a értelmében havonkinti előzetes fizetésére, ugy a hallgatag beismert gyógyítási költségeknek és mint pervesztest a perköltségeknek megfizetésére kötelezni kel-